HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

Tévhitek a jelnyelvekről

2010.12.10. 12:40 | hajófűtő

Siket vagy süket? Van-e a jelnyelveknek nyelvtana, és hasonlít-e a környékbeli beszélt nyelvekére? Ki lehet-e találni tippeléssel, mit jelentenek a jelek - egyáltalán mindig ugyanazt jelentik-e? Minderről, sőt még többről is szó esik cikkünkben, Obamával és indiánokkal!

Sokan úgy képzelik, hogy a jelnyelvi beszélők mind megértik egymást, mert a jelnyelv univerzális. Ezzel szemben az igazság az, hogy rengeteg különböző jelnyelv létezik, ezek közül egyesek többé-kevésbé kölcsönösen érthetőek, mások viszont egyáltalán nem! A jelnyelvek között is hasonló rokonsági kapcsolatok léteznek, mint a beszélt nyelvek között, de nem azok mintájára. Például a Magyarországon használt magyar jelnyelv az osztrák jelnyelvvel van rokonságban. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején Bécsben képezték a siketek tanárait; Szlovákiában és Csehországban is megfigyelhetőek ugyanilyen hasonlóságok. (Érdekes, hogy amikor amerikai kutatókfelmérték a régió jelnyelveit, azt várták, hogy az orosz jelnyelvre fognak hasonlítani, és ez egyáltalán nem igazolódott be.)

Jelnyelv - használatban.
Jelnyelv - használatban. (Forrás: wikimedia commons / David Fulmer)

A jelnyelvet anyanyelvükként használó siket beszélők rendszerint egybenkétnyelvűek is, a helyi jelnyelvet és a beszélt nyelv írott változatát egyaránt ismerik.  A jelnyelvek írott változatait általában inkább csak a tudósok használják, a hétköznapi emberek egyszerűen a helyi beszélt nyelven írnak.

Fontos még, hogy a jelelt nyelvek nem ugyanazok, mint a jelnyelvek: az előbbiek valamely beszélt nyelv egy az egyben jelekre átfordított változatai. Általában ideológiai okokból használják őket...

 

Tévhit: A jelnyelveknek nincs nyelvtana

Többféle olyan téves elképzelés is létezik, ami szerint a jelnyelvek valamilyen tekintetben nem teljes értékű nyelvek. Ilyen például az, hogy pusztán a mondanivaló egyszerű elmutogatásával állnak elő, és nincsen nyelvtanuk. Mintha a "Peti keresi a láncfűrészét" helyett azt mondanánk, hogy "Peti keres láncfűrész".

Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a jelnyelvi jelek jobban hasonlítanak az általuk jelölt dolgokra, mint a beszélt nyelv hangsorai. Így a jelelést elnézve néhány szót be lehet tippeléssel azonosítani – például a magyar jelnyelvi “terhes” elég egyértelműen a mama hasára vonatkozik (habár az odavezető “szeretkezés” már kevésbé kézenfekvő!).  Ebből adódik a következtetés, hogy a többi szó is hasonló, csak a nagy sebesség miatt nem egyértelmű. A nyelvtani elemek korántsem ilyen szembeötlőek, és innen már csak egy lépés azt gondolni, hogy nem is léteznek!

A jelnyelveknek igazából ugyanolyan bonyolult nyelvtana van, mint a beszélt nyelveknek. Sőt számos beszélt nyelvekre jellemző nyelvtani jelenségnek a megfelelője is létezik jelnyelvekben, akár olyan esetben is, ha az adott földrajzi terület beszélt nyelve nem tartalmazza ezeket! Például a magyarban sok esetben elhagyhatóak a névmások, az angolban nem (ezt pro-dropnak hívják a nyelvészek). Mondhatjuk, hogy “Esik.”, míg angolul muszáj, hogy a mondatnak alanya legyen: “It is raining.” (Kb. “Az esik.”) Ez alapján azt várnánk, hogy az amerikai jelnyelvben szintén nem lehet elhagyni így az elemeket, pedig igen!

Egy másik érdekes példa, amiben az amerikai jelnyelv a magyar beszélt nyelvre hasonlít: mindkettőre jellemző a topikalizáció. Ez kicsit leegyszerűsítve azt jelenti, hogy azok a dolgok, amiket ki szeretnénk emelni, a mondat elejére kerülnek:

A kutya a macskámat kergette. → ebben nincs topikalizáció

A macskámat kergette a kutya. → ebben viszont van

A beszélt angolban csak nagy nehezen lehet hasonlókat kifejezni. “My cat was the one that was chased by the dog”? Az amerikai jelnyelvben viszont ugyanaz történik, mint a magyarban, sőt még egy nyelvtani jellel (a szemöldökök felvonásával) is jelzik azt, hogy a macska a mondat topikja.

A következő videóban egy amerikai siket fiatalember rémtörténetet jelel. Látható, hogy ha nem ismerjük a nyelvet, akármennyire lelassítjuk, akkor sem értjük meg, miről van szó:

 

Tévhit: A jelnyelvi jelek nem rögzítettek

Ez a tévhit az előzőhöz hasonlít, csak nem a nyelvtanra, hanem a szókészletre vonatkozik: eszerint a szavak az adott pillanatban keletkeznek, ahogyan éppen jól esik a beszélőnek. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jelnyelvek jelkészlete ugyanannyira előre meghatározott, mint a beszélt nyelveké. (Ez nem jelenti azt, hogy ne keletkezhetnének új szavak szóalkotással, mint bármilyen természetes nyelvben.)

Tehát ha egy siket embertársunknak összevissza kalimpálunk a levegőben, azzal nem jelnyelvet fogunk előállítani, hanem inkább csak felidegesítjük. Írásban is vannak kerülendő kifejezések: a “süket”, “süketnéma” szavakat általában pejoratívnak érzik (a siketek nagy része egyébként sem néma...), hasonlóképpen a “jelbeszéd” és “mutogatás” használata a jelnyelvre is lebecsülő és azt a benyomást kelti, hogy fogalmunk sincs a témáról.

 

Tévhit: A jelnyelveket csak siketek használják

Habár a siketek alkotják a jelnyelvi beszélők legnagyobb csoportját, azért korántsem csak ők használnak valamilyen jelnyelvet. Ide tartoznak még a siketek halló családtagjai, a jeltolmácsok, azok az emberek, akik valamilyen okból kapcsolatba kerültek a siket közösséggel, vagy egyszerűen érdeklődnek a téma iránt.

Aki hall is és valamelyik jelnyelvet is beszéli - mint például Stephen Torrence -, csinálhat dalokat tolmácsoló videókat:

 

Léteztek és léteznek olyan jelnyelvek is, amelyeket elsősorban halló emberek használnak. Például a gyarmatosítók megjelenése előtt az észak-amerikai indiánok számos különböző csoportja ugyanazt a jelnyelvi pidgint használta közvetítőnyelvként. Ez a Plains Indian Sign Language, ami ma is létezik, de a kihalás szélén áll.

Olyan elszigetelt vidékeken, ahol a siketség genetikailag gyakoribb, gyakran kialakulnak olyan jelnyelvek (nem pidginek!), amelyeket a halló lakosság is ismer és használ. Ilyen például a ghánai Adamorobe falu vagyegy izraeli beduin közösség.

 

Tévhit: A jelnyelvek mind mesterséges nyelvek

Sokan úgy képzelik, hogy a jelnyelvek mind úgy alakulnak ki, hogy egy jószándékú pedagógus kitalálja a jeleket, aztán megtanítja őket a siket gyerekeknek. Ez talán onnan ered, hogy az ábécé betűinek léteznek jelelt megfelelői, amelyek rendszerint tényleg mesterséges eredetűek. Viszont ezt az ujjábécét általában csak akkor szokás használni, ha valamit le kell betűzni, például ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan kell írni annak a politikusnak a nevét, akivel aktuálisan tele van a média. Meglehetősen lassú és nehézkes módja lenne a kommunikációnak az állandó betűzgetés.

A következő videóban egy fiatal hölgy arról beszél amerikai jelnyelven (angol felirattal), hogyan kezdtek el használni Obama nevére a kényelmetlen betűzés helyett egy külön jelet. Az anyanyelvi jelelőknek rendszerint van saját név-jelük, de az amerikai elnököknek általában nem szokott lenni:

 

Takács Boglárka

 

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr882506420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akrosztikon 2010.12.10. 17:31:29

"Többféle olyan téves elképzelés is létezik, ami szerint a jelnyelvek valamilyen tekintetben nem teljes értékű nyelvek. Ilyen például az, hogy pusztán a mondanivaló egyszerű elmutogatásával állnak elő, és nincsen nyelvtanuk. Mintha a "Peti keresi a láncfűrészét" helyett azt mondanánk, hogy "Peti keres láncfűrész".

Az teljesen igaz, hogy a jelnyelveknek a hangzó nyelvekhez hasonlóan van nyelvtanuk, de a példa itt nem a legszerencsésebb. Az igaz, hogy a második mondatnak nincs morfológiája, viszont van szintaxisa. A szórend pl. a kínaiban vagy az angolban kifejezheti a mondatrészek közötti grammatikai viszonyokat, nincs szükség feltétlenül morfológiára.

Persze ez tényleg szőrszálhasogatás, hiszen az idézett rész megállapítása és a cikk többi része is helytálló és valóban hiánypótló, hiszen bár a nyelvészek körében ezek többnyire általánosan ismert tények, de a laikusok körében ma is sok tévhit van jelen.

További sok sikert a bloghoz!:)

pottyosgaloca 2010.12.10. 17:34:54

Jaaj, de jó cikk! Köszönöm :)
Én mindig is olyan kíváncsi voltam ezekre.. Úgy szeretnék egyszer alapszinten megtanulni jelelni, hogy ha esetleg szükség van rá,segíthessek valahogyan. Mostanában sok kérdés megfogalmazódott bennem a siketekkel kapcsolatban, de ezek nem nyelvtani jellegűek, úgyhogy inkább hagyjuk is, majd megkérdezek róluk egy siketet :)

Szóval: köszi a cikket, valóban hiánypótló!

ff48bp 2010.12.10. 17:45:59

@pottyosgaloca: Nos, lehet kapni tankönyvet, ha érdekel alapszinten. Én épp a héten vettem egyet valakinek. A Rigó utcában lehet kapni előrendelésre.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 18:05:41

"Írásban is vannak kerülendő kifejezések: a “süket”, “süketnéma” szavakat általában pejoratívnak érzik"

Pejoratívnak. Istenem. A cigányok renoméja is sokat emelkedett mióta csak romáknak szabad hívni őket. Én a biztonság kedvéért ezentúl sukatnak fogom mondani, nehogy le tudják olvasni a számról.

akrosztikon 2010.12.10. 18:27:52

@röntgenszeműlány: A cigányok esetében a cigány szó önmagában nem pejoratív, a szakirodalom is használja.

A süket viszont valóban pejoratív, mivel utal arra a tévhitre, hogy a siketek egyben szellemi fogyatékosok is. (A süket szót gyakran használják 'buta, hülye, szerencsétlen' jelentésben is)

Szerintem elég könnyű belátni, hogy nem szerencsés olyan névvel illetni valakit, ami számára bántó.

akrosztikon 2010.12.10. 18:37:32

@Győzzön az igazság! Ha győz, fellebbezünk!: Kiváló példa arra, hogy jelentősen különbözik a nyelvközösség egyes tagjainak nyelvi horizontja.:)

gitáros 2010.12.10. 19:02:12

@akrosztikon:
Intelligenciaszintről nem is beszélve, ugye.

Girhes Joe 2010.12.10. 19:06:03

Nagyon érdekes cikk, örülök, hogy megjelent! Néhány kívülálló megjegyzést azért engedjetek meg, ha lehet, döntően nem is a lényeget illetően.

1. Süket-siket-süketnéma-nagyothalló szóhasználat.
Nem tudom, miért tekintik a "süket" szót pejoratívnak (tudom, hogy sokan annak tekintik, csak nem tudom az okát), én még úgy tanultam gyerekkoromban (ami nem is volt olyan nagyon régen) hogy süket = nem hall semennyire, siket = erősen sérült a hallása, de nem 100%-osan, süketnéma = születés óta meglévő hallássérülés miatt nem tanul(hato)tt meg beszélni, nagyothalló = részleges hallássérült. Nincs ebben számomra semmi pejoratív, egyszerű tartalmi kategóriák, mint pl. a vak. Érdekes módon ez utóbbi szót nem tartják pejoratívnak maguk az érintettek sem.

2. A jelbeszéd szóval mi a gond? Ebben aztán végképp semmi rosszat nem látok. Épp azt fejezi ki számomra, hogy ez a beszéddel teljesen azonos értékű kommunikációs forma. (Nyilván a mutogatás szó viszont mást jelent.)

3. Obama kapcsán felmerült bennem: hogyan kezeli a jelnyelv a tulajdonneveket úgy általában? Ugyebár betűzni roppant hosszadalmas, viszont jele meg nyilván nincs minden tulajdonnévnek, Orbán Viktortól Kolompár Winetou-ig, Ököritófülpöstől Jektyerinburgig. Én egyfajta szótagoló, a kínai karakterekhez hasonló elvű jelkészletet tartanék logikusnak.

4. Kicsit elméletieskedő kérdés, de: ha valaki a Magyarországon használatos jelnyelvet használja, akkor tulajdonképpen magyarul kommunikál, vagy ez teljes mértékben egy idegen nyelv, aminek a magyarhoz nagyrészt semmi köze? Gondolom, valahol eközött a két véglet között lehet az igazság, nyilván nem lehet magyarnak hívni egy olyan nyelvet, aminek más a nyelvtana és mások a szavai. Mégis, idegen nyelvtanulásnál szokott előkerülni az, hogy a kezdő az anyanyelvén gondolkodik és fordít az idegen nyelvre, míg a haladó annyira ráál agyilag az idegen nyelv használatára, hogy nem is magyarul jutnak eszébe a gondolatok. Szóval, egy alapból jelnyelven kommunikáló személy "jelnyelven gondolkodik", és esetleg "fordítja" a gondolatait az írott magyarra?

Girhes Joe 2010.12.10. 19:12:07

@akrosztikon:
Márpedig van némi igazság abban amit mond, még ha durván nyers stílusban is mondta. Én is feszegettem a kérdést, éppen erről van szó: MIÉRT asszociálnak az emberek a "süket" szóról bármi másra a halláskárosodáson kívül? Az értelmi fogyatékosra is megvannak a megfelelő szavak, a "süket" szerintem eredetileg csak a szlegnben jelentett értelmi fogyatékost, dehát ne a szlenget vegyük már alapul irodalmi nyelvhasználatban, mert ezesetben pl. a "homokos" vagy a "meleg" szót se írhatom le akkor se, amúgy csak egy strandról beszélek... Szó ami szó, kezd sokszor már zavaró lenni a polkorrektség, és ami a legbosszantóbb benne, hogy idővel az újonnan kitalált szó úgyis teljes mértékben átveszi a régi jelentését, és lehet megint újat kitalálni...

Darkcomet 2010.12.10. 19:18:30

Nagyon hasznos és kimerítő az írás. Sok okosságot megtudtam, amiről idáig fogalmam sem volt. Csak gratulálni tudok. :-)

zsolti_ 2010.12.10. 19:20:17

Gergő77 lehet, de a köznyelv nem így használja. Talán azért is, mert a süketnek negatív jelentése is van és pl engem is zavar ha ezt mondják, mert én siket vagyok(és nem hülye). Főleg h némelyik buckalakó a negatív jelentésként is gondolja, mikor ezt használja.

akrosztikon 2010.12.10. 19:30:43

@Gergő77: Megpróbálok válaszolni a kérdéseidre:

1. A "süket" szóval az a gond, hogy sokak számára nem csupán azt jelenti, hogy 'nem halló személy', hanem azt is, hogy 'buta, hülye, szerencsétlen személy'. A "süket" szó használata mögött ott van az a tévhit, hogy a siketek szellemi fogyatékosok is. Ez azonban tévedés: a siketek ugyanakkora eséllyel születnek szellemi fogyatékosnak, mint a hallók, viszont később nagyobb az esélyük rá, hogy kognitív fejlődésük elmarad a hallóéktól. Ennek az az oka, hogy környezetük egy olyan nyelvre próbálja megtanítani őket, amelyet nem képesek érzékelni (mintha mi vakon próbálnánk meg megtanulni a jelnyelvet), ebből adódóan pedig gyakran nem fejlődik ki náluk megfelelő anyanyelvi kompetencia, amely alapvető fontosságú a szelemi fejlődés szempontjából.

A "süketnéma" szóval az a gond, hogy megbújik mögötte az a tévhit, hogy a siket emberek némán születnek. Ez sincs így: a siketek a hallókhoz hasonlóan képesek lennének elsajátítani egy olyan nyelvet anyanyelvként, amit képesek érzékelni is. A siketek nagyrésze azonban halló családba születik, a családtagok pedig nem ismerik a jelnyelvet (sokszor azt is későn veszik észre, hogy a gyerek siket). Ez olyan, mintha vakon születnél és körülötted mindenki jelelne. Természetes, hogy nem fogod tudni anyanyelvként elsajátítani azt a nyelvet.

A siket és a süket között a hallás sérülésének mértéke tekintetében nincs különbség. A siket és a nagyothalló között viszont van, így a nagyothalló kifejezéssel nincs probléma.

2. A jelbeszéddel az a gond, hogy arra utal, mintha a jelelés csupán egy eszköz lenne (mint pl. az írás), a mögötte lévő nyelvi rendszer azonban azonos lenne valamelyik hangzó nyelvvel. Ez nincs így: a jelnyelvek autonóm, a hangzó nyelvekkel egyenértékű nyelvek. A cikk egyébként (helyesen) megkülönbözteti a jelnyelv és a jelelt nyelv fogalmakat: a "jelbeszéd" legfeljebb utóbbinak feleltethető meg, a jelnyelvnek semmiképpen.

3. Erre nem tudok válaszolni.

4. A Magyarországon használt jelnyelv a magyar nyelvhez képest teljes mértékben idegen nyelv. A közös bennük, hogy a magyarországi jelnyelv és a magyar nyelv nyelvközösségeinek területi elhelyezkedése gyakorlatilag azonos. Ideális esetben egy siket személy anyanyelve a helyi jelnyelv, idegennyelvként pedig ismeri a helyi hangzó nyelvet és képes a hangzó nyelven írott formában kommunikálni. Számára a hangzó nyelv ugyanúgy idegen nyelv, mint számunkra az angol.

akrosztikon 2010.12.10. 19:40:52

@Gergő77: Azért asszociálnak az emberek a szellemi fogyatékosságra, mert azt tapasztalják, hogy a siketek között több a szellemi fogyatékos, mint a hallók között. Ez részben igaz is, azonban erről nem ők tehetnek, hanem a nem megfelelő környezet és oktatás. Ebből adódóan nem őket kell lehülyézni, hanem javítani a körülményeiken és lehetővé tenni számukra, hogy anyanyelvként elsajátíthassák a jelnyelvet. Ha ez megtörténik, akkor nem lesz több szellemi fogyatékos közöttük, mint a hallók között.

Nyilván eltérő az egyes emberek milyen jelentéseket tulajdonítanak egy szónak, de a "süket" szó esetében kifejezetten elterjedt a 'hülye' jelentés is. A "homokos" és "meleg" szavak mint példák itt nem megfelelőek, mivel ezeknek a szavaknak nem a 'homoszexuális személy' a történetileg első jelentése.

Az, hogy a szavak jelentése történetileg változik és olykor új szavakat kell bevezetni, természetes dolog. Az egyetlen lehetőség az elfogadás.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 19:44:45

@zsolti_: Miért izgatod magad azon, ha egy 'buckalakó' szellemi fogyatékosnak tart? Ciki süketnek lenni? hát szellemi fogyatékosnak? Miért hiszed, hogy ha ugyanaz a valaki siketet mondana süket helyett, akkor mást gondolna közben.

Nekem pl. a 'süket' és a 'hülye' alap helyzetben borzasztó távoli fogalmak. Ha valaki viszont kikéri magának, amikor lesüketezik, akkor már elgondolkodom.

Lásd még 'paraszt'. Aki nem tudja eldönteni, hogy milyen értelemben használják az adott szót, az komolyan megérdemli, hogy megsértõdjön.

akrosztikon 2010.12.10. 19:51:30

@röntgenszeműlány: Visszakérdezek: Ha te azt tapasztalnád, hogy az emberek jelentős része először azt mondaná a szerinte hülye emberekre, hogy "nézd, ez olyan hülye, mint röntgenszeműlány", később pedig azt mondaná, hogy "nézd, ez egy röntgenhajúlány", akkor nem gondolnád úgy, hogy ezek az emberek téged is hülyének tartanak?

Lehet bármit mondani, az emberek nem szeretik, ha hülyének nézik őket. A siketek sem.

akrosztikon 2010.12.10. 19:52:48

@röntgenszeműlány: bocs, a második is röntgenszeműlány akart lenni.

KenSentMe 2010.12.10. 19:53:08

@röntgenszeműlány: Szoktál olyanokat mondani, hogy "ne süketelj" vagy "ne legyél már ilyen süket!" ? Lehet, hogy nem, de az ilyen akaratlanul is elhagyja a száját az embernek, mint pl. a cigánykodik, cigánykodsz, cigány dolog, cigányútra téved, stb. .. és simán lehet, hogy egy olyan embernek, aki ezzel kénytelen együttélni, nem esik jól.

Azt meg egyenesen szörnyűnek tartom, hogy pont amiatt, hogy lenézik a süketeket, nincs meg a tájékoztatás, meg ezt probálják elkendőzni, stb. .. nem kapják meg azt a plusz foglalkozást a családjuktól, ami ahhoz kéne, hogy normális nyelvi kompetenciájuk legyen és emiatt tanulni se tudnak. Ha valami, akkor ez igazán rettenetes.

fraki 2010.12.10. 19:56:47

A PC-témához szólnék hozzá.

A pejoratív jelentés mindig az alapjelentésből alakul ki. Vagyis azért van a süketnek pejoratív jelentése, mert a "nem hall" jelentése általánosodott (nem hall > nem ért > nem ért hozzá általában). Fordítva is lehet nézni: a pejoratív szándék neutrális, de negatív metaforizációra alkalmas paramétereket választ ki önmaga kifejeződésére (szegény, paraszt, süket, falábú, vak, cigány stb.).

Ezután pedig a neutrális jelző negatív konnotációval szennyeződik (a 'paraszt' szóról társítunk valami lenéző szándékra).

Ezután ezt az asszociációs szennyeződést próbálja elhárítani a szóhasadás: süketből lesz egy siket variáns stb.

A gondolatmenet folytatódhatna egyszerűen úgy, hogy ezután újabb pejoratív szándékok újabb nem szennyezett szavakat választanak, azok tehát szennyeződnek, és a körforgás folytatódik, állandó infláció van.

Azonban nem teljesen így van (valamelyest valószínűleg igen, de), a PC egy speciális kategóriává alakult, bélyeggé vált a szavakon. A PC variánsok elég immunisnak látszanak a szennyező hatásokkal szemben. A 'siket' például egyáltalán nem alkalmas pejoratív szándék kifejezése, ahogy a 'roma' sem. Még az iróniának is ellenáll: a cigányokat közvetlen beszélgetésekben ironikusan még körülírják ("odajött egy etnikum" stb.), de a 'roma' ironikusan sem működne.

Miért nem, miért ez az erős immunitás? Szerintem azért, amit fentebb mondtam: a PC speciális jelentésösszetevő. A 'roma' szó jelentésének része a PC, használatakor egy olyan pragmatikai kódot is leadunk, hogy neutrális kategóriának tekintjük.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 20:09:25

@akrosztikon: Két eset van: vagy hülyenek gondol az illetõ röntgenszemûségem miatt, vagy nem. Ebben akkor sem lehetek biztos, ha talmi udvariasságból röntgenhajúnak mond, de akkor sem, ha a köznyelv szerint röntgenszemûnek. Utóbbi esetben, ha én felháborodom, csak azt érhetem el, hogy akkor is hülyének fog tartani, ha eddig nem tartott. Ha pedig amúgy is gyogyós voltam a szemében, ezzel csak igazolni fogom.

Egy betû változtatástól az elõítéletek megváltozását remélni, nos az: hülyeség.

akrosztikon 2010.12.10. 20:18:52

@röntgenszeműlány: Egyrészt legalább három eset van, de nem azok amiket te írsz: 1. teljesen tudatosan hülyének gondol téged az illető, pontosan tudja, hogy azért hív másokat is röntgenszeműlánynak, ha hülyék, mert téged is annak tart, 2. nincs tudatában ennek, de ha rákérdeznénk, hogy mit gondol a röntgenszeműlányokról, akkor kibukna, hogy őket is hülyének tartja, 3. nem tartja hülyének a röntgenszeműlányokat, de nincs tudatában annak sem, hogy ezzel azt a rejtett társadalmi hagyományt erősíti maga is, amely kifejezetten hülyének tartja a röntgenszeműlányokat.

Ha egy csoport úgy érzi, hogy az ő megnevezése szorosan összekapcsolódott valamilyen negatív fogalommal, amit nem tart jogosnak, akkor érthető, hogy felháborodik és joga van ahhoz, hogy máshogy nevezzék meg.

Itt nem a betű (hang) megváltoztatása a lényeg, hanem az, hogy a hang megváltoztatásával nyelvileg kifejezzük, hogy mi nem tartjuk hülyének a siketeket. Itt a szemléletváltás az első, a nyelvhasználat pedig a másodlagos. Ebből adódóan szerintem nem hülyeség siketnek hívni a nem halló embereket.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 20:20:07

@VRbagoly: Többségüket nem szoktam, de nem polkorrektségbõl, hanem mert ezek a kifejezések eltûnõben vannak a köznyelvbõl. Ha használnám is, akkor sem asszociálnék közben a szavak erdeti jelentésére. Azt meg elvárom a beszélgetõpartnereimtõl, hogy elhigyjék rólam, hogy az adott szót nem másodlagos értelmében, punkte az õ sértegetésük céljából használom. Ha nem hiszik el, akkor valójában õk néznek le engem, és nem fordítva.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 20:37:42

@akrosztikon: Szóval aki siketet mond az per def. nem tartja hülyének? Ezt fogjâk tanítani az iskolában? "Gyerekek, ha hülyének tartjátok a siketeket, akkor inkább süketnek mondjátok!" Vagy elérik a süketek (bár aligha lehet egységes akaratról beszélni), hogy a siket lesz a köznyelvi változat, és a legalantasabb gondolatvilágú egyének is azt fogják használni. Akkor leszek nyerõ helyzetben a sukatommal, és mindenkinél jobban fogom tudni jelezni, hogy én mennyire asszociációmentesen gondolkodom a hallâsukban krolátozott személyekrõl.

Új szavak kitalálása még látszatkezelésnek is rossz. A sötétség és a rosszindulat ettõl fikarcnyit sem fog csökkenni.

KenSentMe 2010.12.10. 20:49:47

@röntgenszeműlány: Vegyünk egy (kissé ügyetlen, dehát jobb nincsen) analógiát. Tegyük fel, hogy nekem szokásom ajtót csapkodni. Ennek az a kellemetlen következménye, hogy ha valakivel sétálok és beszélgetünk közben, és áthaladunk egy ajtón és én lépek be először, akkor néha reflexből rávágom az ajtót. Most akkor

A.) én vagyok bunkó, hogy nem vagyok hajlandó odafigyelni rá (vagy az érzéseire), vagy

B.) ő néz le engem, mert nem hiszi el nekem, hogy nekem ez csupán egy ártalmatlan szokásom, és egyáltalán nem neki címzem az ajtórávágást?

akrosztikon 2010.12.10. 21:00:11

@röntgenszeműlány: Aki siketet mond, az tarthatja hülyének a siketeket, azonban a szóválasztásával ezt nem fejezi ki. Ahogy ezt fraki elég részletesen és korrekten kifejtette: a siket szó jelentésének nem része az, hogy 'hülye', a süket szónak viszont sokak szerint (pl. a siketek szerint, akiknek a véleménye jelen esetben a leglényegesebb) igen. Mivel a teljes, a jelnyelvvel, illetve a siket közösségekkel foglalkozó szakirodalom (köztük az iskolai tankönyvek is) a siket szót használja, így ebben az esetben már most is ez a standard változat. Talán tanulságos lehet számodra a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnevezése is.

Te egyszerűen nem érzékeled, hogy a "süket" szó pejoratív, sokan mások, köztük a siketek viszont így érzik. Mivel láthatóan nem te döntesz arról, hogy melyik alakváltozat lesz a standard, dönthetsz úgy, hogy a standard alakot használod (siket) vagy a nem standardat (süket). Ez már abszolút a te döntésed, ugyanakkor ne lepődj meg, ha félreértenek, amikor egy szónak más jelentést tulajdonítasz, mint azok, akiket megnevezel vele. Ha ez nem elég meggyőző, akkor érdemes kipróbálni a gyakorlatban: Budapesten élnek feketék. Szólíts meg az egyiket és kedvesen kérdezd meg, hogy neki mint niggernek hogy tetszik Magyarország, utána próbáld ki ugyanezt egy homoszexuálissal is, őt szólítsd buzinak. Figyeld a reakcióikat! Talán az ő reakcióik alapján majd megtapasztalod, hogy nem az számít, hogy te mit gondolsz egyes szavak jelentéseiről, hanem az, hogy a címzettek mit gondolnak.

Egyébként azzal, hogy siketnek hívjuk a nem halló embereket, nem oldódnak meg a problémáik. Viszont ha süketnek hívjuk őket, akkor egyrészt nem oldjuk meg a problémájukat, másrészt nagy eséllyel megsértjük őket.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 21:02:25

@VRbagoly: Ne haragudj, én halál komolyan megpróbáltam ezt analógiaként kezeleni, de lehetetlennek bizonyult.

KenSentMe 2010.12.10. 21:07:40

@röntgenszeműlány: Miért haragudnék:) .. szerintem a lényeg ugyanaz.. sajátos szempontok/okok/kényelem miatt figyelmen kívül hagyod más szempontjait/érzéseit.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 21:20:41

@akrosztikon: Azt felejted csak el, hogy az emberek többsége jelenleg nem gondol semmilyen pejoratív járulékos értelmezést, ha süketekrõl beszél (nem úgy a buzinál vagy a niggernél), és ezzel maguk a süketeknek is tisztában kell lenniük. Nyilván számtalan sérelem éri õket, de ezen önmagában csak az sértõdik meg, aki meg akar.

Egyébként azt is hallottam, hogy négert sem illik mondani, mert az úgy hangzik, mint a nigger.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 21:29:18

@VRbagoly: Vicces, hogy ezt az én fixa ideámnak állítod be, pedig közben javarészt az emberek süketnek hívjàk a nemhallókat, teszik ezt anélkül, hogy hülyének tartanák õket. Ezek az emberek képesek egy szót több értelemben is használni, és disztingválni a jelentéstartalmak szerint. Aki erre nem képes, és ott is feltétlen rosszindulatot sejt, ahol nincs, az nem süket, se nem siket, hanem hülye.

akrosztikon 2010.12.10. 21:33:57

@röntgenszeműlány: Úgy látom, hogy a beszélgetésünk elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor már semelyikünk nem tud újat mondani a másiknak.

Én elmondtam az érveimet, te is elmondtad a tieidet. Én nem tartom jogosnak a tieidet, te sem az enyémeket. Talán elképzelhető, hogy ha "A süket szóhoz kapcsolódó attitűdök a magyarországi halló és siket társadalomban" címmel készítenék egy empirikus kutatási eredményeken alapuló tanulmányt, amelyben egyértelmű adatokkal kimutatnám, hogy a magyar nyelvközösség és a siket közösség tagjainak jelentős része pejoratívnak tartja a süket szót, akkor talán (a talán esetedben nagyon hangsúlyos) meg tudnálak győzni, de jelenleg ilyennel még nem rendelkezem.

Én továbbra is teljes meggyőződéssel a siket szót fogom használni, te pedig használd a süketet. Ez természetesen neked is alapvető jogod.

akrosztikon 2010.12.10. 21:41:43

@röntgenszeműlány: A hozzászólás olvasóit arra kérem, hogy figyeljék meg, ahogy a kommentelő indirekt módon lehülyézi a süket szót pejoratívnak tartó embereket. (pl. VRbaglyot és engem)

Azt gondolom, hogy ez egyrészt zseniális, mert jól példázza, hogy a nyelvhasználat hogyan fejez ki rejtett előítéleteket.:) A szerzője ebből adódóan elegánsan cáfolja saját állításait.

Mindenesetre azért javasolnám a szakirodalom tanulmányozását is, hiszen a hozzászólás alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz.

KenSentMe 2010.12.10. 21:47:17

@akrosztikon: Most miért, én meg lebunkóztam 2x .. ez a legjobb játék a világon.. sznob vagy/proli vagy, bunkó vagy/okostojás (== hülye) vagy, fideszes vagy/mszp-s vagy .. stb.

röntgenszeműlány 2010.12.10. 22:00:35

@akrosztikon: Igen, aki hülyeséget állít, annak azt mondom: hülye. Ezt nem elõ-, hanem utóítélet, nem társítom az illetõ egyéb attributumaihoz, és nem is rejtem el. Egyébként a kérdés fontosságától függõen azt sem jelenti feltétlen, hogy az illetõt szellemi söpredéknek tartom. Persze azt magyarázol bele, amit akarsz.

Kíváncsian várom a szakirodalmi hivatkozásokat arra vonatkozóan, hogy a lakosság hány százaléka tartja pejoratív felhangoktól terheltnek a süket szó 'nem halló' értelemben történõ használatát, és ezek közül mennyien tartják negatív vonatkozásoktól mentesnek a siket szót. Más tényszerû állításom nem volt, amiben tévedhettem volna.

gycsabas 2010.12.12. 19:56:37

Nagyon értékesnek találom a cikket, sok érdekesség van közérthetően megírva. Köszönjük, kedves Takács Boglárka!
Aki szeretne magyar nyelvű jelnyelvi videót is megnézni, az kattintson a YouTube-on gycsabas videóira.
A keresőbe kell beírni a felhasználónevet.

Bocsássátok meg, hogy magamat ajánlom, nekem is szívügyem a téma.

www.youtube.com/results?search_query=gycsabas&aq=f

gycsabas 2010.12.12. 20:15:54

Kedves@akrosztikon:
Röviden a süket és siket kifejezés közötti különbségről:
A hallássérült gyermekeket régen süketnek hívták. Általában a velük való kommunikáció kimerült abban,hogy valamit hozz ide, vagy vigyél oda. Sem a szülők, sem a tanítók nem tudtak mit kezdeni velük. Ilyen körülmények között valóban szellemileg is elmaradtak a halló társaiktól. Az idők folyamán a két jelentés összekapcsolódott. Jelesül: süket=értelmileg elmaradott.
Amióta a hallássérültek speciális iskoláit létre hozták, a tanárok és a siketek is mindent megtesznek, hogy tartsák a lépést a hallókkal. Ezért úgy gondolták, jó lenne a két jelentést különválasztani, hiszen nem törvényszerű, hogy a hallássérült értelmi fogyatékos is legyen. Ennek problémának a megoldására született a siket kifejezés.
Nem arról van szó, hogy mindenki hülye, nem ismeri ezt a sztorit.Csupán a súlyosan hallássérülteknek,- akik javarészt jelnyelven kommunikálnak- az a tiszteletteljes kérésük a társadalom felé, hogy ne süketnek hanem siketnek nevezzék őket. Aki kíváncsi a részletekre, annak szívesen elmondjuk.

tolmácsedit 2011.01.02. 23:41:38

Kedves Hozzászólók!
Először is nagyon megköszönöm a cikk írójának a munkáját,nagyon részletes, és lényegre törő volt!
A siket és süket kifejezésre nem adok további magyarázatot,az előttem szólók kivesézték már e témát.Amit viszont kicsit módosítanék az,hogy tapasztalatom szerint kb. egy fél óra kell egy nem magyar anyanyelvű (bár ez a megjegyzésem is további boncolgatást érdemelne meg,hisz' a legtöbb magyar siket ember,sőt az ő halló gyerekeik is előbb tudnak jelelni,mint beszélni!tehát mi is az "anyanyelvük?")siket emberrel,amíg a közösen használt jeleket egyeztetjük és már teljesen gördülékeny a kommunikáció.Bocsánat,azt nem írtam,hogy jelnyelvi tolmácsként dolgozom, és többször fogadtam már külföldi, (Írországi)siket embereket,akikkel remekül elboldogultam a fent említett módszerrel.Alapszinten beszélek angolul (most csiszolom a tudásomat),de higgyétek el nekem,ez nem igazán volt mérvadó az ügyfeleim, és közöttem lévő kommunikációban.
A másik terület,ahol dolgozom, a fogyatékkal élő gyerekeké.Nos,ha nagyon szigorúak szeretnénk lenni,akkor elfogadhatatlan a fogyatékos,vagy debil stb. kifejezés,holott ez nem is oly' rég még teljesen bevett szóhasználat volt,még szakmai berkekben is.De ahogyan változnak az életkörülményeink,úgy változik a magyar nyelv is,ami szépségében,kifejezésmódjában szerintem a legszebb nyelvek egyike.Egész egyszerűen el kell fogadnunk,hogy más embert egyes kifejezések sértenek,és teljesen mindegy,hogy azzal az adott pillanatban egyet értünk,vagy sem, a lényeg,hogy tartsuk tiszteletben az ő véleményét/üket is.Így tudunk egymás mellett élni!
Azért még egy szösszenetet írnék:a 2009. november 11-én elfogadott Jelnyelvi törvényben is szerepel a "süketnéma" szó.Meg lehet nézni a Magyar Közlöny idevonatkozó számát!
Ha van kérdésetek,szívesen válaszolok,természetesen amennyiben tudok!
Mindenkit üdvözlök!

Brannagh · http://studiolum.blog.hu 2014.10.08. 12:41:22

@fraki: Ez nagyon korrekt, részletes leírás, és tényleg érthető, ugyanakkor szerintem csak az általában vett irodalmi nyelvre passzol csak. Abban a közösségben, ahol én nőttem fel, a süket szót a "nem hall" értelemben használtuk mindig is, felnőtt koromban hallottam először a siket szót, és kb. annyira adaptálódott a nyelvi készletembe, mint a Bushaltestelle. Számomra elfogadhatatlan, hogy PC alapon el akarnak tiltani egy olyan szó használatától, ami számomra semmilyen pejoratív értelemmel nem bírt soha.
A roma szó ugyanez, csak fordítva. Mert abból indul ki az alapfeltevés, hogy a magyarországi cigányság homogén. Ezzel szemben több különböző származású csoport van, eltérő nyelvekkel. A romungrókat pl. nem zavarja, ha romának hívják őket, a többségi behatás miatt a cigányt már bántónak tartják. A baranyai beás cigányok viszont, akik közül sokan anyanyelvként beszélik a beást, cigányként gondolnak magukra, bármiféle pejoratív tartalom nélkül. Mi joga lenne ezt elvenni tőlük egy rajtuk kívül álló csoportnak?
süti beállítások módosítása