HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

Médium, média, médiumok, médiák

2011.02.23. 11:30 | hajófűtő

A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.

 

H. Mihály, a buzgó „nyelvvédő”, eligazítást kér a médium (médiumok) ésmédia (médiák) szavak használatáról. „Lerágott csont” – mondhatnám, hiszen írtak erről már sokan, például 1995-ben a Beszélőben Tamás Gáspár Miklós, 2004-ben pedig a Magyar Narancsban Nádasdy Ádám. De érdekes a történet, ezért talán hozzátenném a saját véleményemet.

Nem sültek át, de már nem is nyersek: médiumok vagy médiák?
Nem sültek át, de már nem is nyersek: médiumok vagy médiák? (Forrás: Wikimedia commons)

A latin medium szó jelentése 'vminek a közepe; köz; közjó; közvagyon', többes száma media. A magyarban régebben a médium szót általában 'transzcendens közvetítő (az emberek és a szellemek világa között)', illetve 'közvetítő, közeg' értelemben használták. A média szót az 1970-es években kezdték el (idegen mintára) 'sajtó' értelemben használni, összefoglaló kifejezésként (mert a sajtó szót inkább csak a 'nyomtatott sajtó' értelemben használták, és szükségét látták egy még általánosabb, az elektronikus sajtót is tartalmazó kifejezésnek).

Már az 1970-es években használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy 'különböző típusú tömegkommunikációs eszközök'. Érdekes, hogy a sajtó szót senkinek sem jutott volna eszébe többes számban használni (kivéve az elavult jelentésében, 'prések' értelemben), ehelyett legfeljebb sajtótermékek, sajtóféleségek lett volna elképzelhető, és a médiák éppen ezt jelenti.

Azután (nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor) kezdtek megszólalni olyan túlbuzgó amatőr „nyelvvédő” hangok, amelyek amédiák szó használatát kifogásolták. Talán az volt ennek a mélyén, hogy a sajtó szónak sincs többes száma, vagy talán az az elvakult pedantéria: a latin media szó többes számú, érveltek, tehát nem lehet még egyszer többes számba tenni. Az ilyen okoskodás a forrásnyelv és az átvevő nyelv összezagyválása: a magyar szavak szempontjából teljesen mindegy, hogy az átadó nyelvben milyen számú volt. Tehát ha van a magyarbanmédia (és kétségtelenül egyes számú), akkor miért ne lehetne médiák is? Ugyanezt elmondta Nádasdy Ádám is. Hozott párhuzamokat is: a fólia, trófea szavak is többes számúak voltak a forrásnyelvben, mégis vidáman használjuk őket a magyarban egyes számúként, és habozás nélkül többes számba is tudjuk őket tenni, nincs ezzel semmi baj. Meg még más párhuzamos érveket is felhozhatnánk. (Akár a magyar média szó hosszúé-jébe is beleköthetnénk, a latin szóban rövid e van.) Hiába minden, amédiák sokak számára még ma is megbélyegzett, stigmatizált változat, pedig nincs vele semmi baj.

Éppen a média szóval kapcsolatos zűrök miatt jelent meg az 1990-es években a médium szó a magyarban a 'sajtótermék, tömegkommunikációs eszköz' értelemben. Tamás Gáspár Miklós csak ezt a változatot találta „helyesnek”, nyelvvédő dühében még ezt a sületlenséget is leírta:

Tehát a helyes többesszám: médiák, a helyes egyesszám: médium. Amédia kollektív egyes számú főnév magyarul nem létezik, kérem a műveletlen kartársakat, ne javítsák magyartalanra a kézirataimat, ha már anyanyelvünkhöz nincs fülük.

Tipikus dilettáns nyelvművelő attitűdöt találunk itt: „nem létezik” – állítja a szerző egy jól dokumentált, igen elterjedt szóról, csak mert nem tetszik neki. És intoleránsan „műveletlenséggel” vádolja azokat, akiknek mást diktál a nyelvérzékük, sőt, azt is a szemükre veti, hogy „az anyanyelvükhöz nincs fülük”.

Nádasdy Ádám természetesen nem helyteleníti sem a média, sem amédiák szavakat. Ugyanakkor „idegesíti” a médium szó új használata, de pontosan tudja, hogy ez csak az ő személyes, pusztán ízlésen alapuló ítélete, nem pedig szakmai álláspont, hiszen így fogalmaz:

Egy hetemet tudja tönkretenni az, aki cukrot szór a túrós csuszájára, és kiköpök itt Berlinben, valahányszor meglátom, hogy pimf kis földalatti-megállókra azt írják ki: U-Bahnhof, azaz pályaudvar. Szét tudnám rágni a fogmosópoharamat, ha a rádióban azt hallom: a médiumok.

Ugyanebben az írásban Nádasdy mégis megpróbálja „megideologizálni”, hogy miért nem tetszik neki a médium:

Rádásul aki a médiumok szót a tömegtájékoztatási eszközökre alkalmazza, ezzel halálra ítéli e szó hagyományos használatát: a médiumok ugyanis a magyarban révült szemű, sápadt nők (ritkábban férfiak), akik a szellemek szavát közvetítik. A magyar médiumok között a leghíresebb egy László László nevű szélhámos volt a 30-as években, nem pedig az MTV vagy az RTL.

Nádasdy itt úgy tesz, mintha a nyelv természetétől idegen, káros dolog lenne, hogy egy-egy szónak egynél több különböző használata alakul ki. (A „halálra ítéli” egyértelműen a folyamat negatív voltára utal.) Pedig számtalan ilyen szó van. Hogy a latinátáknál (nem pedig „a latinátumoknál”) maradjak, a komponál jelentheti azt, hogy 'zenét szerez', vagy azt, hogy 'két függvényből egy bizonyos módon egy harmadikat hoz létre'. A kombináció lehet egy széf zárjának kulcsa, két ruhadarab együttese, egy algebrai művelet és még sok minden más. Nem egészen értem, miért éppen azzal lenne baj, hogy a médium néha különleges képességű személyt (mások szerint inkább szélhámost), néha pedig médiát jelöl.

Szerintem tehát mára léteznek és jók mind a médium, mind a média, és ezek többes száma is.

 
Kálmán László

 

8 komment

Címkék: média vélemény nyelv médium nyelvhelyesség médiák nyelvész

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr262683214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Coco Binky · http://cocobinky.blog.hu 2011.02.23. 20:04:11

Nekem meg a mozi fura mikor a film szó helyett használják. Én még inkább a film elnevezésnél vagyok leragadva. Kétszer is el kell olvasnom, ha azt írják, hogy az az új mozi, aminek a Démonok születése a címe.

lüke 2011.02.24. 13:59:33

@Coco Binky:
ez a movie magyar transzpoziciója:)

médiákok!
pongyola a magyarok latin tudása, s ez lenne a legkisebb baj,de még büszkék is rá
a tudatlanság az utcán hever, bármennyire büszke is rá a magyar zsurnalizmus

max val birca man · http://maxval.co.nr 2011.03.01. 11:23:55

@lüke:

A médiákok média-szakos hallgatók, ez egy elmés rövidítés.

Egyébként pedig természetesen nem kell semmilyen latin tudás az egészhez. A "média" egyes szám, a többes száma pedig "médiák".

phaemoor 2011.03.02. 14:24:42

nem értem, hogy mi olyan nehéz ezen: az rtl, a tv2 vagy a népszabadság, vagy épp ez a blog médium
ha egy hír megjelenik _a_ médiában, akkor megjelent több különböző helyen, újságokban, tévében stb, _több_ helyen

médiák már nincs, mert nem jelenhet meg több tv2-ben.

talán egyszerűbb a megértése így: a média egy gyűjtőfogalom (ergó többes szám), a médium egy konkrét megtestesülése ennek

Murderface 2011.03.05. 13:13:16

@max val birca man: Kapufa, a "médium" egyesszám, a "média" többesszám, a "médiák" helytelen használat. Legalábbis a magyar helyesírás aktuális szabályai szerint. Ha TGM már annyira szabadelvű, hogy a helyesírást is leszarja, az az ő dolga, bár én a helyében nem tenném, végül is az írással (is) keresi a kenyerét (elvileg) :)

max val birca man · http://maxval.co.nr 2011.03.05. 18:13:12

@Murderface:

Tévedsz.

Mind a "médium", mind a "média" egyesszám. Az "médium" többese a "médiumok", a "média" többese pedig a "médiák".

max val birca man · http://maxval.co.nr 2011.03.05. 19:07:41

@phaemoor:

Többszörösen tévedsz.

Ami gyüjtőfogalom az eleve NEM lehet többes szám. A te logikád alapján a "csorda" szó többes szám, s hibás a "csordák" szó, hiszen az egyes szám a "tehén". :-)

A "média" szó a mai magyar nyelvben két dolgot jelent: 1/ hírközlési eszköz, sajtótermék, 2/ hírközlési eszközök összessége.

Az első esetben teljesen természetes, hogy használatos a többes szám: hiszen a TV2 az egy média, az MTV s egy média, s megállapíthatjuk róluk, hogy a felsoroltak magyar médiák.

Azonban még a második esetben - gyüjtőfogalom értelemben használat esetében - IS van többes szám, pl. "A magyar média ilyen, a szlovák média olyan, az osztrák média amolyan, e közép-európai médiák közös tulajdonsága pedig az, hogy..." vagy "Az elektromos média jellemzője x, az írott média jellemzője y, e médiák közös jellemzője pedig z".

max val birca man · http://maxval.co.nr 2011.03.05. 19:09:27

@phaemoor:

S a "médium" szónak is van több jelentése. Pl. nem mindenki használja "sajtótermék" értelemben, van aki csak "spiritiszta" értelemben alkalmazza. Pl. én is így vagyok. A médium az nekem a jövendőmondó, míg a Népszabadság az meg egy média.