HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Friss topikok

Linkblog

Baskírok és magyarok – a nyelvi kapcsolat

2011.03.17. 11:45 | hajófűtő

 A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500-1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. A honfoglaló magyarság két törzsének neve (Gyarmat, Jenő) a baskír törzsrendszerben is megtalálható. Ennél több biztosnak mondható baskír–magyar szóegyezés azonban nincs.

 

Elérkeztünk végre a baskír–magyar nyelvi kapcsolatok témaköréhez. Szeretnénk végre tisztán látni: ha olyan erős volt a kapcsolat egykor e két nép között, hol vannak hát a magyar nyelv baskír jövevényszavai?

A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500–1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. E probléma abból ered, hogy a baskír etnogenezis éppolyan kusza gombolyagként áll előttünk, mint a nemrégiben egy olvasói levél nyomán tárgyalt kirgiz etnogenezis. Erről azonban később. Most nézzük, hogy miből gazdálkodhatnak a nyelvészek:

 

 

A. Orlovszkij: Két baskír lovas (1814)
A. Orlovszkij: Két baskír lovas (1814) (Forrás: Wikimedia commons)

 

 

Magyar törzsnevek a baskír törzsszervezetben

Már 110 éve tudjuk Pauler Gyulától, hogy két magyar törzsnév – a Gyarmat és a Jenő – a baskíroknál is megtalálható. A turkológusok közül Németh Gyula tanulmányozta először e kérdést, próbálta a magyar és baskír törzsnevek közös ősét meghatározni és megfejteni. A témába belemerülve azért ne felejtsük el, hogy e magyar törzsnevek valójában török törzsnevek, vagyis török eredetűek a magyarban, s önmagukban nem bizonyítanak mást, mint hogy a magyar törzsi társadalom török mintára szerveződött meg.

 

A baskír nevek itt használt átírása

ë zárt e hang, mintha rövid é-t ejtenénk

y közönséges [j] hang

ï hátrahúzott nyelvvel képzett („mély hangrendű”) i-szerű hang

ä nyílt e, nyíltabb, mint a köznyelvi magyar e

χ a szájüreg hátsó részlén képzett h-szerű hang (mint az ihlet és technika szavakban)

γ a g-hez hasonló, de nem felpattanó hang

s [sz]

Németh Gyula szerint a Gyarmatómagyar alakjai: Gormot, Gurmot, Gërmat, a mai baskír alak pedigYurmatï. A közös ős *Yormatïlehetett. A Jenő baskír megfelelője a Yänäy, a rekonstruálható bolgár-török alak a *yänäχ.

Tehát van két olyan bolgár-török eredetű törzsnevünk, amelyek egy köztörök nyelvet beszélő nép – a baskír – körében a népen belüli szűkebb identitás, tehát a tágabb rokoni kapcsolatok kifejezésére ma is használatban vannak.

Gyarmat és Jenő törzsneveinket Ligeti Lajos is megvizsgálta – szigorúan nyelvi alapon. A következőkre jutott: valóban mindkét törzsnév török eredetű a magyarban, mindkettő valamilyen csuvasos típusú (ez azonos a Ligeti Lajos által nem kedvelt terminológia szerinti bolgár-törökkel) nyelvből származik, de nem ugyanabból! A magyar törzsnevek és baskír megfelelőik mellesleg e szavak viszonylag késői eredetéről szólnak: „Ebben a tekintetben félreérthetetlen a Jenő tanúságtétele, amely a csuvasos jellegű szavaink és neveink sz-nyelvjárásból származó, legfiatalabb rétegére látszik utalni.”

A nyelvi és a történeti adatokat kombinálva Ligeti Lajos arra a következtetésre jutott, hogy a nyugat felé útra kelt magyarok túl sokáig nem vándorolhattak: a magyarság elválása az őshazában maradóktól csak a 9. század első harmadában történt.

A magyar őstörténet-kutatók úgy reagáltak Ligeti Lajos véleményére, hogy ha ő is elfogadja, akkor a Gyarmat és Jenő törzsnevek biztosan megtalálhatók a baskír nyelvben, azt a megállapítást azonban, hogy a magyarság csak viszonylag későn szakadt ketté, s a nyugat felé vándorlók röpke fél-háromnegyed évszázad alatt a Kárpát-medencébe érkezhettek, már nem vették komolyan.

Ez utóbbi gondolat fogadtatásához hasonlóan csendes elutasításban volt része Németh Gyulának, amikor újabb magyar törzsnevek baskír megfelelőit találta meg. A Nyelvtudományi Közleményekben publikált tanulmánya szerint a Nyék törzsnév (egyetlen finnugor eredetű törzsnevünk) egy török képzővel kiegészülve a Näγmännemzetségnévben foglaltatik benne, Gyula személynevünk a Yulamanaltörzs nevében található (ugyanavval a képzővel), míg a Keszi törzsnév aKese Tabin altörzs nevének egyik eleme.

Akár elfogadjuk, akár nem Németh Gyula ezen etimológiai javaslatait, a törzsnevek baskír-magyar kapcsolatai sem utalnak többre, mint a történeti és a régészeti adatok: itt valami történt, ami fontos volt az ősmagyar társadalom önszerveződési folyamatában.

 

Magyar helynevek Baskíriában

A törzsnevek mellett egy-két helynévből is halvány baskíriai magyar jelenlétre következtetett Rásonyi László. Törökországban publikált tanulmányában arról írt, hogy a magyar Kondoros helynév a ’hód’ jelentésű kondor szóból származik, és akár ezzel azonos lehet a Baskíriában található Kunduruš víznév. Ugyanígy a baskír Bekaš víznevet a magyar Békással (pl. Békás-szoros Erdélyben) azonosítja.

Mindösszesen ennyi volt a baskír–magyar közös szókincs, illetve ennyi sem, ha arra gondolunk, hogy a felsoroltak közül többé-kevésbé csak a Gyarmat és Jenő törzsnevek baskír nyelvi jelenléte elfogadott.

Tehát baskír jövevényszavak a magyarban nincsenek. Ez azonban feltehetőleg abból ered, hogy amikor a magyarok Baskíriában voltak, baskírok ott még nem voltak. Csak különféle török nyelvjárásokat beszélő törzsek, népkezdemények, melyek aztán részt vettek a baskírok etnogenezisében. Közöttük csuvasos típusú török nyelvet beszélő közösségek is éltek. Ők is a formálódó baskír etnikum részeivé váltak. A magyar nyelv „baskír” jövevényszavai ott vannak régi török jövevényszavaink között, csak éppen nem tudjuk kiválasztani őket. Talán egyszer sikerül? Egyáltalán nem biztos. Mindenesetre ez irányú eredményt csak a baskír nyelvtörténet további kutatásától várhatunk.

 

Baskír nyelvjárások

Ha nekiszaladunk az internetnek, hogy gyorsan megtudjunk valamit a baskír nyelvről, először is a Baskír nyelv címszót találhatjuk meg a Wikipédián. Az oldal magyar változata minimális információt tartalmaz, az angol többet, de igazán az orosznak örülhetünk, ott is a Baskír nyelvjárások című fejezetnek. Ezenkívül érdekes adatokra bukkanhatunk még a Baskír Állami Egyetem honlapján a Baskír nyelv címszó alatt (ugyanott a Baskír nyelvjárások címszó már nem annyira jó).

A mai baskír nyelv a Wikipédia szerint a török nyelvek kipcsak csoportjába tartozik, míg a Baskír Állami Egyetem honlapja szerint a kipcsakon belül a kipcsak-bolgár alcsoportba is beosztható (vajon a baskíron kívül mely török nyelvek tartozhatnak még ide?). Három fő nyelvjárásra oszlik:

1. Keleti (másként hegyi vagy kuvakanszkij), alcsoportjai: ajszkij, argajasszkij, szaljutszkij, miasszkij, kizilszkij

2. Déli (másként mezei vagy jurmatinszkij), alcsoportjai: ik-szakmarszkij, középső, gyemszkij

3. Nyugati (másként északnyugati vagy tatár), alcsoportjai: gajnyinszkij, nyizsnyebelszkij, karaigyelszkij, tanipszkij, közép-uráli

A keleti nyelvjárást a Cseljbinszki és Kurgani Területen beszélik, egyes alcsoportjai igen izoláltan fejlődtek. Számunkra érdekes jelenség pl a rotacizmus (ez a bolgár-török nyelvekre jellemző) és egyes toldalékok hasonulása (lásd a magyar nyelvben is).

A déli nyelvjárást Baskíria középső és déli részén beszélik. A nyelvjárás egyik régi neve, a Jurmatinszkij világosan utal arra, hogy a baskírok Yurmatï, vagyis magyarul Gyarmat nevű csoportja is ezt beszéli.

A nyugati nyelvjárás nagyon közel áll a tatár nyelvhez, mégis itt ír a honlap egykori bolgár-török nyelvi hatásról.

 

Etnikai káosz Magna Hungariában és környékén

A Volgától és a Kámától keletre, az Urál déli lejtőin igen sok török nyelvű nép élt. Ibn Ruszta szerint a bolgároknak „Három fajtájuk van. Az egyik fajtájukat barszúlának nevezik. A másik fajta az ’.sz.gh.l, a harmadik pedig a bolgár.” Ibn Fadlán, aki a volgai bolgároknál járt 922-923-ban, a bolgár fejedelem alá tartozó egyéb népekről is megemlékezik. Így az al-Barandzsár nevűről, aztán a szuwázról, és annak két alcsoportjáról, melyek közül csak az eszkel/aszgíl csoport nevét közli. Feltehetőleg mindegyiküket ismerték az ősmagyarok. A barszúla népnév a Kárpát-medencei Bercel helynevekben maradt fenn, az ’.sz.gh.l vagy eszkel/aszgíl népnevet sok kutató a székely etnikai csoport nevével egyezteti, a szuwáz a csuvas megfelelője, az al-Barandzsár csoport pedig kazár lehetett, nevük az egykori kazár főváros nevével (Balandzsar vagy Belendzser) azonosítható. E népek mellett Ibn Fadlán külön is említi még a baskírokat. Ez minimum öt török nyelv vagy nyelvjárás. Közéjük érkeztek meg némi mongol vezetőréteggel a tatárok.

E keveredésből három török nép és nyelv forrt ki: a csuvas, a tatár és a baskír. Az utoljára érkezett tatárok dominanciája alakította a baskír nyelvet. A baskírok minden bizonnyal a Kazanyi Tatár Kánságban a tatárokkal együttműködve egyenlő jogokat élveztek, és ha a tatár kánság tovább fennmarad, feltehetőleg teljesen eltatárosodtak volna. A mai baskír etnikum kialakulása a tatár fennhatóság megszűnése után, már az orosz korszakban fejeződött be.

A csuvasok sokáig nem is szerepelnek önálló népként az orosz forrásokban. A Kazany városáért folytatott orosz–tatár harcokban a tatárok segédcsapataiként voltak kénytelenek harcolni. Valószínűleg az orosz évkönyvekben olvasható cseremisz népnév az 1500-as években a marik (tehát a cseremiszek), az udmurtok és a csuvasok közös elnevezése volt. Önálló etnikumként való megerősödésük szintén az orosz időszakra esik.

Az is reális feltételezés, hogy az Ibn Fadlán által 922-923-ban leírt baskírok lakóhelye a mai Baskíria területétől délebbre volt. Baskíriában pedig kb. Kr. u. 800/830-ig a magyarok éltek – együtt az Ibn Ruszta és Ibn Fadlán által emlegetett kisebb török csoportokkal, akik a volgai bolgárok fennhatósága alá tartoztak. Lehet, hogy az Ibn Fadlán által említett baskírok csak a magyarok eltávozása után húzódtak északabbra, a mai Baskíria területére.

Egyelőre tehát nem lehet rendet tenni a baskír–magyar kapcsolatok kérdéskörében. Feltételezhető, hogy a mai baskírok között élnek azok utódai, akikkel az új hon elfoglalására készülődő ősmagyarság kapcsolatban állt.  E csoportok azonban mára elvesztették önálló etnikai arculatukat, részeivé váltak a kialakuló baskír népnek. Ugyanez a helyzet nyelvi téren is. A mai baskír nyelv magába olvasztott csuvasos típusú török nyelvjárásokat is, majd a nyelvi és etnikai kontaktusok évszázadain túljutva, a tatárjárás után alakult a mai értelemben vett baskír nyelvvé, tehát később, mint ahogy a magyarok elhagyták Baskíria területét. Amikor a magyarok Baskíriában voltak, baskírok ott még nem voltak. Vagyis ne keressünk baskír jövevényszavakat a magyarban.

 

Zegernyei

 

1 komment

Címkék: magyar török nyelv jövevényszavak baskír

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr102746711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marianne De Pluer Pluer 2016.09.21. 05:20:20

"BASKIR"TURK NYELV REJTI EL A MAGYAR NYELVUNK "EREDETET" MELY A TOROKOK VILAGABA VEZET EL EHHEZ KETELY MA MAR NEM LEHET---CSUPAN A NYUGATI BASK avagy VASZK IDIOMA KAPCSOLATA NEM KAP ELEG VILAGOS IGAZOLAST PEDIG FELTETLENUL LENNIE KELL! MA MAR TUDJUK, HOGY A SZKITA-k NYUGAT EUROPABAN AZ IBEREK VOLTAK AKIK VALOS OSHONOS NEPEK SORAIBA TARTOZTAK ES HAPLOGROUPJUK VALOJABAN AZ "R1"-hez TARTOZOTT MELY A KAUKAZUSI MUTACIO ALTAL LETT UGYAZ AZ A---------------------"G" PONTOSAN MINT TOBB MAS EUROPAI NEPE! E BASK-VASK NEP KELETEN LETT OSSZEFOGOTT SZKITAK ALTAL A TURANBAN A TURK EREDETU "FEHER" SARI--KUN UJGOR "sapadt" NEPEK OSEI AKIK A MONGOLOKKAL KEVEREDVE adta ki A NYUGATI BOLGAR--TATAROKAT------------BIZONYITEK HOGY A HAPLOGROUPJUKBAN MEGTALALHATO IGEN NAGY MERTEKBEN AZ "R1" EREDET KESOBBI MAS KEVEREKKEL--SOT A MAGYAR KAUKAZUSI "G" HAPLOGROUP IS! E UTOBBI A 8. SZAZADI BOLGAR TATAR ES HUN--FEKETE MAGYAROK KEVERESE ALTAL!