HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

A világ öt legnehezebb nyelve

2011.04.08. 11:46 | hajófűtő

Vajon melyek a világ legnehezebb nyelvei? Objektív mérce hiányában is érdemes időre-időre eljátszani a kérdéssel. Ha az olvasó által tanult nyelv netán közéjük esik, akkor megnyugodhat, hogy nem véletlenül nincs könnyű dolga, ellentétes esetben pedig azzal vigasztalhatja magát, hogy sokkal nehezebb is lehetne a helyzete.

 Aki szereti a kihívásokat, elszórakozhat az inuit szótagírással (Forrás: Wikimedia)

 

Természetesen a világ nyelveit nem lehet nehézségi sorrendbe állítani, már csak azért sem, mert egy nyelv nehézsége nagyban függ attól, hogy ki tanulja. A cseh például objektíve nehéz nyelv bonyolult mássalhangzó-kapcsolatokkal, összetett ragozási rendszerrel stb., ám egy szlovák vagy akár egy orosz külön tanulás nélkül is sokat megért belőle. Más kérdés, hogy nekik időnként nagy nehézséget okoz megtanulni igazán szépen beszélni, mivel az anyanyelvükkel való interferencia folyamatosan megzavarhatja őket.

Az alábbiakban olyan nyelvekkel foglalkozunk, melyeket legendásan nehéznek szokás tartani.

5. A vietnami

A vietnami igazi nehézségét az jelenti, hogy hat tónust különböztet meg. A tónusok olyan dallamok, mint amilyet a magyarban a mondatintonációban használunk jelentések (pl. a különböző mondatfajták) megkülönböztetésére, de egyetlen szótagon jelentkeznek. (Hasonlítsuk össze pl. a kiejtésünket a Jól. és a Jól? mondatokban, figyeljük meg, hogy a dallam variálásával miként tudunk kifejezni csodálkozást, hitetlenkedést, bosszúságot, örömöt stb. A vietnami ugyanezeket a dallamokat arra használja, hogy egyes szavakat különböztessen meg vele.) Az olyan nyelveket, melyek tónusokat használnak, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvekért nem kell messzire mennünk, ilyenek Európában, sőt, a szomszédban is vannak, például a szerb/horvát vagy a svéd és a norvég. Ezek azonban csak két tónust különböztetnek meg, és az általában többszótagú szavakban is csak egy-egy hordoz tónust, így ha a nyelvtanuló hibázik is, nem túl nagy a félreértés veszélye. A vietnamiban azonban hat tónus van, és a szavak is csak egyszótagúak: ha a nyelvtanuló eltéveszti a tónust, mondanivalója teljesen érthetetlenné válik. Márpedig téveszteni könnyű: a vietnami tónusok igen közel állnak egymáshoz.

Tónusok a vietnamiban (északi nyelvjárás)
 
 
 
 
Tónusok a vietnamiban (északi nyelvjárás) (Forrás: GNU, Ishwar)

 

 

 

 

 

 

Azonban nem csak a tónusok jelentenek nehézséget a vietnamiban. Vannak olyan mássalhangzók is, melyeket igen összetetten képeznek, a zárhangok (p, t) felpattanását a gégében is felpattanás kíséri (mintha a hang ejtése közben nyelnénk). Ilyen hangok azonban a világ más nyelveiben  előfordulnak, igaz, csak bizonyos területeken jellemzőek. Nem könnyű a vietnami helyesírás sem: bár latin betűket használnak, ezeket bonyolult mellékjelekkel látják el. Elgondolkodtató, hogy szabályait maguk a vietnamiak annyira nem tudják betartani, hogy minden harmadik szóban hibáznak.

A nyelvtanulóra demoralizálólag hathat az is, hogy beszámolok szerint a vietnamiak szívesen nevetik ki azokat a külföldieket, akik megpróbálkoznak megszólalni anyanyelvükön.

4. A kínai

A kínai tanulásakor hasonló nehézségekkel kell megküzdenünk, mint a vietnami esetében: itt is egyszótagú szavak vannak, és a tónusok fontos jelentésmegkülönböztető szerepet játszanak – igaz, csak négyen vannak, legalábbis a mandarinban. Ha már a mandarinról esik szó: ne felejtsük el, hogy kínaiul tanulva nem kínait tanulunk, hanem mandarint, a legtöbb kínaival nem tudunk anyanyelvén társalagni. Ahhoz, hogy minden kínaival kommunikálhassunk, éppen az írást kellene elsajátítanunk, amely a legnagyobb akadály a kínaitanulásban.

A kínai írás nem csupán rendkívül bonyolult, nemcsak idő- és energiaigényes az elsajátítása, de szinte képtelenség vele szótárt használni, ami igen komoly nehézséget jelent a nyelvtanulás során. Az egyetlen reményünk, hogy maguk a kínaiak fogják a sutba dobni.

A kínai egyéb nyalánkságokat is tartogat, például a ugyanúgy  meg kell különböztetni a folyamatban lévő és a már befejezett cselekvést, mint az angolban vagy az oroszban.Bizonyos jelentéseket bonyolult igekombinációkkal lehet kifejezni, például a 'Leejtette a tányért, és az eltört' mondatot körülbelül így lehetne kínaira fordítani: ő tányér-t ejt-tör-t. A számneveket nem lehet egyszerűen a főnevek mellé illeszteni, hanem számlálószavakat kell használni (hasonlóan a magyar két fej hagyma, három szál kolbász szerkezetekhez, de a kínaiban minden számneves szerkezetekben szükség van ilyen számlálószavakra, és mindegyiok főnév mellett egy meghatározott számlálószót kell használni).

3. Az inuit (eszkimó)

Az inuit kiejtés nem okoz különösebb nehézségeket: mindössze három magánhangzó van (a, i, u), és mássalhangzóból sincs sok (habár ezek közül van néhány, mely gondot okozhat: így például az l-t zöngétlenül ejtik, ráadásul a nyelv nem tapad rendesen a szájpadlásra, csupán rést képez, és így s-szerűen hangzik. A szűk magán- és mássalhangzó-készlet miatt a szavaknak hosszabbaknak kell lenniük, a nyelvtanuló számára viszont nagyon hasonlóan hangzanak, ezért nehéz megjegyezni őket.

Az inuit szavak hosszát azonban nem csak az növeli, hogy a tövek eleve hosszúak, hanem hogy egy szón belül jópár toldalék, sőt, több tő is megjelenhet. Nem csak olyan elemek, mint a magyarban, és nem csupán olyan összetett szavakat lehet létrehozni, mint a németben a Rindfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz 'a marhahús felcímkézése felügyeleti kötelességéről szóló törvény', melyben csak főnevek állhatnak (igaz, pl. igéből képzettek is), hanem komplex igei szerkezetek is, melyekben  magyar tagadószónak vagy akár kötőszónak megfelelő elemek is megjelenhetnek, például:  qanniq+laun+ngik+kaluaq+tuq 'hav-kizárólag-nem-habár-ik' azaz habár nem csak havazik'. Hogy ne legyen minden ilyen egyszerű, a szavakat velépítő elemek határán különböző váltakozások mennek végeb (mint például a magyarban a -val/-vel esetében, csak a szabályok bonyolultabbak). Ráadásul az inuitban van tárgyas ragozás is, de ne ringassuk magunkat abban a tévhitben, hogy ez nekünk könnyebséget jelent, hiszen az inuit igén azt is jelölni kell, ha a tárgy első személyű, és azt is, ha második (a magyarbabn ezt csak egyes szám első személyben: -lak/-lek). Ráadásul az inuitban van egy „negyedik személy” is: ha az alárendelt ige alanya más, mint a főigéjé, más ragot kell használni: Aullaqtuq taqagama 'elmegy, mert (ő maga) fáradt', Aullaqtuq taqangmat 'elmegy, mert (valaki más) fáradt'.

Az inuit nyelvjárások is olyan távol állnak egymástól, hogg egy változat megtanulásával még nem sokra megyünk. Cserébe viszont a különböző írásrendszerek nagy része latin alapú, bár aki szereti a kihívásokat, az elszórakozhat az inuit szótagírással is. (Lásd képünket a bevezetőben).

2. A ǃxóõ

A koiszan nyelvek közül nehéz lenne kiválasztani, de az öt legnehezebb nyelv felsorolásába legalább egynek be kell kerülnie. Ez az úgynevezett csettintő hangoknak köszönhető. Igaz, ilyenek nem csak a koiszan nyelvekben vannak, de máshol szinte kizárólag koiszan nyelvek szomszédságában található meg. Választásunk azért esett a ǃxóõ-ra, mert ennek van az egyik leggazadagabb csettintőhang-állománya, másrészt nagyon faszán néz ki leírva a neve. (A !x egyébként maga is csettintő hangot jelöl. A nyelv másik neve, a taa kevésbé figyelemre méltó.)

A csettintő hangok ejtése közben a beszélő befelé szívja a levegőt, miközben a nyelvét felpattintja. A magyarok akkor ejtenek hasonló hangot, amikor hitetlenkedve ciccegnek (ccc-ccc: az írás ugyan c-t jelöl, de az artikuláció eltér attól, ahogy a c-t ejtenénk). A csettintő hangokat különböző helyeken lehet képezni, az ajakkal képzettek cuppogásra, a hátrébb képzettek csámcsogásra, kattogásra emlkékeztetnek. A ǃxóõ tanulása során nemcsupán ezek képzése okozhat nehézséget, hanem a megkülönböztetésük is: a hozzájuk nem szokott fül nem hajlandó beszédhangoknak felfogni, nemhogy pontosan meg is különböztetni őket.

1. Az ubih

A Kaukázusban beszélt ubih nyelv igazi nehézségét az jelenti, hogy 84 mássalhangzót különböztet meg, de csak 2 magánhangzót. A kaukázusi nyelvekre egyébként is jellemző, hogy rengeteg mássalhangzójuk, és viszonylag kevés magánhangzójuk van. Az ubihnak vannak más egyéb, a kauikázusi nyelvekre jellemző vonásai is: az inuithoz hasonlóan rengeteg toldalék kapcsolódhat a tőhöz, a magyar tárgyas mondatoknak megfelelő szerkezetekben nem a tárgy, hanem az alany megfelelőjét jelölik külön esettel (a „tárgy” ugyanolyan alakban áll, mint a nem „tárgyas” mondatok alanya: ezt hívják ergatív szerkezetnek). Igaz, a névszóknak csak négy esetük van, míg a kaukázusi nyelvek többségében jóval több.

A nyelvek csimborasszója - a Kaukázus.
 
 
 
 
A nyelvek csimborasszója - a Kaukázus. (Forrás: wikimedia commons / Peter Shmelev)

 

 

 

 

 

Az ubih megtanulását igencsak megnehezíti az, hogy már kihalt, beszélői nincsenek. (Bár ha igazak a vietnamiakról szóló beszámolók, ezt akár könnyebségnek is felfoghatjuk.)

Források

Why Chinese Is So Damn Hard/moser.html

Az angol Wikipédia különböző szócikkei

Nem ért velünk egyet? Ön szerint cikkünk még viccnek is rossz? Úgy véli, az arab nehezebb, mint a kínai? Könnyűnek találta a vietnamit? Tizedik nyelvként kezdte tanulni az eszperantót, de beletört a bicskája? Írja meg véleményét!

 

10 komment

Címkék: nyelvtanulás nyelv írás nyelvoktatás tévhit

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr422798727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

max val birca man · http://maxval.co.nr 2011.04.09. 13:13:05

Csodálkozom, hogy még nem jelent meg egyetlen magyarkodó sem, aki kikérte volna magának, hogy elvetted a magyartól a "legnehezebb nyelv" érmet, ugyanis ez a nyilasmagyarkodó hitvallás egyik alappontja.

hajófűtő 2011.04.13. 16:15:24

@max val birca man: nem tudom, hogy ez miért lenne ennyire sarkalatos érték... :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.16. 12:48:33

az említett német törvénynév egy teoretikusan képezhető kategória, hadd fordítsuk le magyarra:
marhahús-felcímkézés-felügyelet-átviteli (nem tudom, hogy így írnánk-e) vagy -delegációs törvény. ugyan mi kötőjelezzük, de egy szó! érezhetően képezhető és érezhetően barom "szóról" van itt szó :) (csak úgy, mint a német verzió, azon is röhögtek a képviselők)

a poliszintetizáló nyelvek ezzel szemben komplett mondatokat tesznek "egy szóba". ennek szép példája a baszk is, ami nem tudom, hogy top5-be belefér-e, de előkelő helyen van a nehézségi rangsorban. szintén érdekes kanyar lett volna némelyik óceániai nyelv, bár azok jellemzőikben az inuitra hasonlítanak. (esetleg távoli rokonok is talán, de ebben nem vagyok otthon.)

az arab (és a rokonság, pl héber) viszont nem nehéz nyelv, külsősként azt hiszem, a magyar nehezebb lenne. amiatt látjuk nehéznek az arabot, mert nem latin karakterrel írják, hanem mássalhangzó-írás (jóval kevesebb karakterrel és hanggal mint a magyar abc :). annyira azért nem vészes az írásuk, de sokat kell gyakorolni. viszont ha megvan, akkor elképesztő gyönyörűség a kalligráfiákat bogarászni. ebből a szempontból a világ legszebb írása.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.16. 12:49:37

@hajófűtő: azért, mert a sok kulturálisan alacsonyabb rendű képtelen megtanulni az egyetlen szíriuszi nyelvet :)

ferimester · www.vasvariferenc.hu 2011.04.16. 17:16:09

Köszönjük a befektetett munkát, érdekes leírás volt!

gauche caviar 2011.04.17. 15:28:29

nanu-nanu!
köszi a postot, jó volt olvasni! :)

2011.04.17. 17:20:54

@ferimester: csak kár, hogy végig deja vu-m volt, mintha valahol olvastam volna már egyszer... ja igen, itt: www.nyest.hu/hirek/a-vilag-ot-legnehezebb-nyelve

és már akkor is felbosszantott a sületlenség a kínaival kapcsolatban, hogy 1) nem lehet szótárazni (mert akk hogy létezhetnek kínai szótárak) és 2) el fog tűnni az írás (na persze, majd pont most hogy van már érintőképernyő rajzolni a karaktereket, átállnak a latin betűsre, amit jórészt a billentyűzetes gépelés miatt vezettek be, haha)

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.04.17. 18:12:01

a programnyelvekről szívesen látnék valami írást ezen a blogon, az emberi nyelvek kapcsolatában persze

Seregbontó 2011.04.18. 01:02:11

A magyar is jó nehéz nyelv, pláne, ha nem vagy anyanyelvű. Bár ha jobban belegondolunk, nagyjából ugyanez áll az összes többi nyelvre is...

hajófűtő 2011.04.22. 16:47:10

@zombunny: hm... lehet, hogy nem jött át az irónia???

@milliliteratura: pedig az egy nagyon egzotikus nyelv...

@endike: megfontoljuk, köszi. a nyest.hu-n elég sokat beszélünk egyébként a mesterséges nyelvekről.