A cseroki írás nemcsak a jeleinek változatossága és szépsége miatt különleges, hanem többek között azért is, mert ez az egyetlen modern eset, hogy egy írástudatlan nép – pontosabban a cseroki nemzet egyetlen tagja – saját független írásmódot hozott létre.
Az Apple olyan szoftvereket dolgozott ki – a cseroki törzzsel közösen – amelyek támogatják a cseroki írást. De hát mivel írják a cseroki nyelvet? Nem latin betűkkel, mint a legtöbb amerikai indián nyelvet? A válasz az, hogy a cseroki nyelvnek saját szótagírása van, melynek érdekfeszítő történetéhez a 19. század elejére kell visszamennünk.
Egy ma Sequoyah (1767?-1843) néven ismert írástudatlan cseroki ezüstkovács bűvöletbe esve leste, hogy a fehér emberek papírra vetett jelekkel tudnak kommunikálni. Sequoyah nem tudott angolul, a fehérek jeleit „beszélő falevelek”-nek hívta, de eldöntötte, hogy létre hozza a cseroki nyelv lejegyzésének módját. Kezdetben, 1809 körül, minden cseroki szóra külön jelet próbált meg alkotni, de ez reménytelennek bizonyult. Ezután szótagokkal próbálkozott, és nem tudni, hogy milyen hosszú idő után, de legkésőbb 1819-re megalkotta a 86 jelből álló szótagírást a cseroki nyelv számára.
Az írásjelek létrehozásához Sequoyah felhasználta a latin, görög és cirill betűket, és az arab számokat is, de teljesen függetlenül azok hangértékétől, amiket nem is ismert. A ’4’ például a ’sze’, a ’W’ a ’la’, a ’β’ pedig a ’je’ szótagot jelöli. A rendszer nem teljesen tökéletes, mert nem tartalmazza a cseroki teljes hangkészletét, a tonúsokat se jelzi, és a mássalhangzó-torlódást se lehet pontosan jelölni, de elég jónak bizonyult ahhoz, hogy ezen hiányosságok ellenére mégis lejegyezhetővé tegye a cseroki nyelvet. Erről legelőször a többi cserokit kellett Sequoyahnak meggyőznie. A történet szerint elsőre saját lányának tanította meg a szótagírást, majd ketten együtt demonstrálták törzsi vezetők előtt, hogy a rendszer valóban képes leképezni a beszélt nyelvet. Miután a bemutatók sikeresnek bizonyultak, az új írás gyorsan elterjedt a cserokik között. 1825-ben a cseroki nemzet hivatalosan is elfogadta Sequoyah modern szemmel is fantasztikusnak mondható újítását. A Tennessee-i dokumentumok szerint a cserokik írástudása pár éven belül magasan felülmúlta az állam fehér lakosainak írástudását is. 1828-ban pedig saját újságot is indítottak, Cherokee Phoenix néven. Nyomdai igények miatt hagyták el a cseroki írás 86-ik jelét, és pár apró módosítást leszámítva azóta is változatlan a Sequoyah által kidolgozott írás.
A cseroki egy irokéz nyelvcsaládba tartozó nyelv – mint például a New York-i felhőkarcolók építéséről és a punkok által utánozott hajviseletükről híres móhaukok (mohawk) nyelve – azonban a cserokik hagyományos Appalache-hegységi lakhelye jóval délebbre van, mint az Eire- és Ontario-tó környéki többi irokéz törzs területei. A cserokik is innen vándorolhattak délre, de a nyelvi változások alapján a cseroki legalább 3000 éve vált el a többi irokéz nyelvtől. Az irokéz nyelvek az eszkimó (inuit, jupik) nyelvekhez hasonlóan poliszintetikusak, de a cserokinak – és más irokéz nyelveknek – még tónusai is vannak.
A cseroki ma ugyan létszámra a legnagyobb észak-amerikai indián nemzet – több mint 300 ezren vannak – de létszámuk megőrzése kulturális asszimilációval is járt. Ők voltak a fehérek által civilizáltnak tartott öt indián törzs egyike (a többi négy a csaktó, a krík, a szeminol és acsikaszó volt). Viszonylagos „jó magatartásukért" természetesen meg is lett a büntetésük, 1838-ban az összes cserokit, akit csak tudtak, áttelepítették Tenessee-ből 1300 kilométerre nyugatra, Oklahomába. A cserokiknak ma három csoportjuk van, túlnyomó többségük ma is a 19. századi áttelepítésük helyén, Oklahomában él, de keleten is maradt egy sokkal kisebb csoportjuk.
A fehérekkel való közeli kontaktus és kooperáció, valamint az oklahomai áttelepítésük miatt – ami a „Könnyek ösvénye” néven vonult be a történelembe – a cserokik nyelvüket szinte teljesen elvesztették. Ez feltűnő ellentétben van például a második legnagyobb – és sokkal nyugatabbra élő – észak-amerikai indián népcsoport, a navahóknyelvőrzésével. A navahók többségükben még ma is ismerik és használják nyelvüket, míg a cseroki nyelvet ma már csak pár tízezren beszélik.
Az Apple döntését, hogy a világ sok nyelve közül a cseroki nyelvet és ábécét felismerő szoftvert dologzzon ki az iPhone és iPad alkalmazásokhoz, talán egy kis összamerikai bűntudat is ösztönözhette a cserokik – és általában az amerikai őslakosok – sorsával kapcsolatban, hiszen a cserokinál lényegesen nagyobb nyelvek is várják még, hogy felkerüljenek az Apple termékek által támogatott nyelvek közé. Az cseroki nyelvet ismerő szoftverek talán új erőt és lendületet adhatnak a cseroki nyelv megmentéséhez.
Péli Péter
