NYELVISZTÁN

Kedves olvasó!

Sajnálattal tudatjuk, hogy a Nyelvisztán blog felfüggeszti működését. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben nem volt annyira számottevő téma a nyelvtudomány a blog.hu oldalain, hogy írásaink elérjék valamelyik blogketrecet – enélkül pedig nem jutottunk el annyi emberhez a blog.hu-n, mint ahogy azt vártuk volna. Némi vívódás után tehát úgy döntöttünk, hogy egyelőre felfüggesztjük működésünket a blog.hu-n és egyéb ügyes-bajos dolgainkra koncentrálunk.

Természetesen nem tűnünk el teljesen az internetről: a Nyelv és Tudomány oldalain továbbra is olvashatóak cikkeink, itt várjuk észrevételeiteket, kéréseiteket. A blog továbbra is kint marad, a cikkek is elérhetők, és az sem lehetetlen, hogy egyszer csak úgy fordul a világ, hogy folytatjuk majd itt is a munkát.

A mielőbbi viszontlátásra!

Állati nyelv pedig nincs – mondja elhamarkodott kijelentésemre az etológus professzor. A kommunikációnak számos formáját használják, de az még nem nyelv – ez azonban talán nincs is olyan messze, mint ma gondoljuk. Beszélő kutyák és érző gazdák világába kalauzol Csányi Vilmos. 

 Csányi Vilmos és Jeromos (Forrás: Diósi Imre/MTI/nyest.hu)
 

Ismerte-e Hitler a rúnamágiát? Ezt a régi ábécét a germán törzsek írás mellett varázslásra is használták, huszadik századi követőik pedig a nácizmus legszürreálisabb pillanataival szolgáltak. Antiszemita szabadkőművesek, árjaságmérő készülék és pogány szentháromság. Tudja meg, honnan ered a horogkereszt!

 Jörg Lanz von Lieberfels: a kiugrott cisztercita szerzetes hosszú eszmefuttatásokat alkotott olyan témákban, mint például hogyan lehet megakadályozni azt, hogy a szőke nők sötétbőrű férfiakkal közösüljenek, hiszen hozzájuk jobban vonzódnak (Forrás: Wikimedia)
 

A „szomszéd kertje mindig zöldebb” elmélet a nyelvtanulás esetében valószínűleg nem működik: más nyelvek helyesírását sem szoktuk logikusabbnak vagy könnyebbnek találni. Vajon spoonful vagy spoonfull? És accomodation vagy accommodation?

 Angol helyesírás: zűrzavar? Termékeny káosz? (Forrás: Jonathan Ruchti, http://www.sxc.hu/profile/JR3)
 

Vajon melyek a világ legnehezebb nyelvei? Objektív mérce hiányában is érdemes időre-időre eljátszani a kérdéssel. Ha az olvasó által tanult nyelv netán közéjük esik, akkor megnyugodhat, hogy nem véletlenül nincs könnyű dolga, ellentétes esetben pedig azzal vigasztalhatja magát, hogy sokkal nehezebb is lehetne a helyzete.

 Aki szereti a kihívásokat, elszórakozhat az inuit szótagírással (Forrás: Wikimedia)

A felfedezés szerint az ecuadori indiánok magyarul beszélnek, ami egy valamikori ősi birodalom bizonyítéka. Persze a románok ezt a dicsőséget is el akarják venni tőlünk, és nem marad tétlen a mormon egyház sem. Nagy összeesküvésről van szó. De kik is esküdtek össze, és mi a céljuk?

 Mochicha nő – fehér bőrű és magyarul beszél? (Forrás: Wikimedia)
 

Olvasónk hisz a finnugor rokonságban, de állítása szerint nem tudna érveket hozni mellette. Írásunkban elmondjuk, mi nem bizonyítja a nyelvrokonságot, és hogyan kell rá bizonyítékokat keresni. Sőt, végül arra is rámutatunk, hogy nem csupán az a kérdés, hogy bizonyítékaink kellően erősek-e, hanem azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy bizonyos jelenségek magyarázhatók-e jobban, mint éppen a közös eredettel.

 Amit az iskolában tanultunk, nem jelenti, hogy ne lennének igen ősi elemek az alapszókincsen kívül, vagy hogy az alapszókincsben kizárólag ősi elemek lennének. A magyar alapszókincs része például a kukorica, a paradicsom és a paprika is (Forrás: nyest.hu/Kincse Szabolcs)
 

 A titkos nevek, amiket a cigányok csak egymás között használnak, a vigák, amikbe csak a beavatottak bejáratosak, amik között nincs átjárás: mesés, titokzatos világot idéznek meg. Talán még az őshazából, Indiából származnak ezek a leszármazási csoportok, amelyekhez saját, belső hierarchia is tartozott. 

Bevezetésként kezdjük azzal, amivel egy feltehetőleg jó könyvről szóló kiváló recenzió végződik. Patrick Williams A cigány esküvő című átfogó jellegű könyvéből A. Gergely András antropológus három alaptényezőt emel ki. Tény az, hogy a cigányok léteznek. Tény az is, hogy velük kapcsolatba kerülő társadalmak különféle módokon mindig is igyekeztek megszabadulni tőluk. A harmadik pedig, hogy amióta léteznek cigányok, félreismerik őket.

Roma kisfiúk játszanak az Országos Cigány Önkormányzat székházában (Forrás: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Romulust és Remust a monda szerint farkas szoptatta, mégis városalapítók és nemes viselkedésű, bátor férfiak lettek, sőt, Romulus lett Róma első királya. Lehetséges-e ez a valóságban? És ha igen, ennyire magáról értetődő-e, hogy egy farkasgyerek bármire viheti?

A magyar nyelvészet a „farkasgyerek” szót azokra a gyermekekre érti, akik vadon, az emberi civilizáción kívül, klasszikus értelemben vett szülők és család nélkül nőttek fel, és (olykor) állatok nevelték fel őket. Ennyiben a „farkasgyerek” szó kissé pontatlan (az angol nyelvészet az általánosabb értelmű feral child, 'vadgyerek' szóval él), hiszen a gyermekeket többféle állat is felnevelhette a medvétől a majomig. Az állatok közreműködéséről szóló beszámolók azonban nem feltétlenül pontosak vagy tudományosak, sőt, igen gyakran meseszerűek. Az mindenesetre tény, hogy vadon felnőtt gyermekek a mai napig vannak, és nem egy közülük igencsak nagy hírnévre tett szert.

Talán a leghíresebb – fiktív – farkasgyerek Tarzan volt. A képen a legendás Johnny Weissmüller

Divat hülyézni a rossz helyesírókat, pedig lehet, hogy problémájuktól épp ők maguk szenvednek leginkább. Összeállításunkban a Homártól eljutunk egészen Schmitt Pálig és hivataláig, közben pedig kiderül, kik azok a nyelvtannácik és miért ejtenek helyesírási hibákat a legelvetemültebb kötözködők is. 

Magyarországon is össznépi sport a rossz helyesírású polgártársak lehurrogása, cikizése. A közelmúltban Schmitt Pál kapcsán még a politikában is felbukkant a témakör. Januárban Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azt nyilatkozta: kifejezetten örül, hogy a köztársasági elnök újévi köszöntője, s benne a himnuszidézet hibásan jelent meg, hiszen pontosan az volt a céljuk, hogy a magyar nyelv és a helyesírás kérdéseire irányítsák a figyelemet.

Régen nem volt probléma: amíg nem voltak helyesírási szabályok, nem volt helyesírási hiba sem. (Forrás: Wikimedia commons)

Angolból alkotott hatszáz szavas nyelv, de nem feltétlenül beszéli, aki tud angolul; mi az? A fónia. Írásunkban egy olyan ember mesél, aki nem csak érti, de rendszeresen gyakorolja is a pilóták és a légi irányítók egymás között használt nyelvét.

Szigorú tekintetű biztonsági őrök fogadják a betérőt a magyar légiforgalmi szolgáltatásokkal és a légiforgalmi szakszemélyzet képzésével foglalkozó cég, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. (HC)épületében. Miközben fémdetektoros kapun lépek át, és holmimat röntgensugarak vizslatják, van időm végiggondolni a repüléssel kapcsolatos alapvetéseket. A repülés nyelve az angol, ez bizonyára sokak előtt ismeretes. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a pilóták és a légiirányítók ezen belül egy speciális nyelvet, a fóniát használják. Nem úri huncutságból, hanem azért, mert ügykezelés közben nincs idejük barokkos körmondatokban értekezni – fontos a rövidítés. A fónia egy gyakorlatiasságra és egyszerűségre törő nyelv, és bár az angolból nőtte ki – pontosabban „mente össze” – magát, aki tud angolul, még nem tud fóniául. A leggyakrabban használt fogalmaknak, kifejezéseknek és a legfontosabb szabályoknak az interneten is utána lehet nézni.

Kilátás a felhők fölött (Forrás: LazySunday / sxc.hu)

Nincs ideje megírni a szakdolgozatát, pedig sürgeti a határidő? Esetleg saját könyvet szeretne, de nem ért az íráshoz? A legegyszerűbb megoldás, ha bérírót fogad. Nem kell aggódnia, hogy lebukik: alig bizonyítható, hogy dolgozatát nem saját kezével írta, bérkönyvet kiadni pedig egyenesen divat lett manapság. Na de mennyi az az annyi?

Bérírót fogadni manapság egyszerűen lehet. A már végzett, szakdolgozatírásban gyakorlott vagy egyszerűen csak hozzáértő hallgatók egyre gyakrabban vállalják el mások diplomamunkájának vagy akár doktori disszertációjának megírását, segítenek a témaválasztásban, eljárnak megbízójuk helyett a könyvtárba – de van olyan eset is, hogy a doktori védésre is felkészítik a néha lusta, néha pedig csak túl elfoglalt diákokat. Egy érettségi bizonyítványt ma már alig százezer forintért megvásárolhatunk – az azonban sejthető, hogy a diplomaszerzés vagy egy könyv kiadatása ennél drágább mulatság. Cikkünkből többek között az is kiderül, mennyire.

Akár az Ön könyve is a könyvesboltok bolcaira kerülhet – jó pénzért (Forrás: Mohai Balázs/MTI)

Természetes a számunkra, hogy különböző országokban az ott élők más-más nyelven szólnak egymáshoz (és hozzánk). Miért lepődünk meg mégis, ha kiderül, hogy a siketek és nagyothallók nyelve sem egységes és nemzetközi?

A Wikipédia adatai szerint az 1960-as évek óta kezelik önálló nyelvként a jelnyelvet. Pontosabban jelnyelveket. Hiszen a különböző anyanyelvű siketek – bár sok esetben hasonló jeleket használnak az adott szavakra, kifejezésekre – mind más-más rendszer segítségével kommunikálnak. A magyar jelnyelv (Ausztriával, Csehországgal, Finnországgal, Portugáliával és Szlovákiával ellentétben) azonban még mindig nem rendelkezik természetes nyelvet megillető „jogokkal” (bár lehetséges, hogy ez hamarosan megváltozik – a szerk.), így nem is teljesen tisztázott, milyen lehetőségek rejlenek a hivatalos nyelvként való elfogadtatásában.

Szinkronban. Rubint Réka aerobikóráját jeltolmács fordítja a hallássérült résztvevőknek 2008. május 25-én (Forrás: MTI, Mohai Balázs )

A magyar és a sumer nyelv rokonítási próbálkozásai több mint 100 évre nyúlnak vissza. Ahogy nyelvészeti ismereteink gyarapodtak, úgy avult el az elmélet tudományossága. Mára már csak a népszerű irodalomban lelhető fel, a nemzetközi nyelvészvilág és a sumerszakértők is teljes mértékben és egyöntetűen elutasítják. 

A magyar, akárcsak a legtöbb nép, önazonosságának egy részét valamiféle legendás, dicső múltban keresi. Ennek legkorábbi példája a hun–magyar kapcsolat hite. Hunor, Magor és a csodaszarvas legendáját Kézai Simontól (IV. László udvari krónikásától, 1283) ismerjük, aki valószínűleg a 6. századi történetíró, Jordanes krónikájából vette át a hunok eredetmondáját. Ez egyben egyfajta történelmi jogot adott a magyarságnak a Kárpát-medencéhez. Hasonló, szarvasra vadászó két testvérről szóló történetek Eurázsia-szerte léteznek, és valószínűleg részei egy általános eurázsiai eredetmítosznak.

 A Tigris folyó

Azt mindenki tudja, hogy a papagájok tudnak beszélni. Ez alatt pontosabban azt értjük, hogy képesek megtanulni és ismételgetni különböző kifejezéseket. De vajon mindössze ennyiről lenne szó, vagy esetleg összetettebb agytevékenység is áll a papagájok beszédhasználata mögött?

A madarakat sokáig nem tartották különösebben intelligens állatoknak: beszédüket az összetett mimikri egy fajtájának gondolták a tudósok. Dr. Irene Pepperberg, a Brandeis és a Harvard Egyetem magatartáskutató professzora a 70-es évek óta foglalkozik a papagájok kognitív és kommunikációs képességeivel; az ő kutatási eredményei változtatták meg a madarak intelligenciájával kapcsolatos közfelfogást. Munkájának úttörő szerepét Dr. Jane Goodall csimpánzkutatásaihoz lehet hasonlítani.

Mindegyik kivételes? (Forrás: Marja Flick-Buijs)

Alex, a szóalkotó

Dr. Pepperberg harminc éven át foglalkozott Alexszel, az afrikai szürke papagájjal (Psittacus erithacus). Egy bonyolult oktatási módszernekköszönhetően Alex több mint 150 szó használatát sajátította el, és 50 tárgyat ismert névről. Ez önmagában még nem is lenne annyira különleges, mivel egy másik afrikai szürke papagáj, N'kisi, dokumentáltan 950 szót használ – az új szó csak akkor számít, ha N'kisi ötször helyesen használta –, míg a Guinness rekordok könyve szerint az abszolút csúcsot egy Puck nevű hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) tartja 1728 szóval.