Az interneten több lista is kering a legnehezebb nyelvekről, sőt, egyesek szerint a legkönnyebb nyelvek is sorrendbe állíthatók. Írásunkban rámutatunk, mennyi tévképzet áll az ilyen rangsorolások mögött, és miért kell óvatossággal kezelnünk a nyelvekről keringő állításokat. Mi több, arra is rámutatunk, hogy egyes nyelvek tanulása egyenesen életveszélyes.
Korábban már írtunk a legnehezebb nyelv kérdéséről, meg arról is, milyen nyelvet érdemes tanulni. Ebben a cikkben visszatérünk az előző témához, és megnézzük, miket lehet olvasni erről a témáról a neten!
Titkos konferencia, rejtélyes kutatások
A Minden[,] ami német című blog a témáról szóló cikkében a következőt írja:
Szeptember 27-én, Párizsban gyűltek össze a világ nyelvészei.
Nyolc év kutatás és tanulmányozás után kiadták a világ 10 legnehezebb és 10 legkönnyebb nyelvének sorrendjét. A sorrend felállításánál figyelembe vették a nyelv fejlődését, a helyesírást, az írás, a betűk formáját, a jeleket, a beszédet, a nyelvtörténetet és a nyelvtani sajátosságokat.
A nyelvtudósok egyesülete, mely Berlinben székel, a nyelvek vizsgálatát a legelterjedtebbekkel kezdte, majd fokozatosan a többit is. A világon kb. 7832 nyelv van. Minden héten megszűnik két nyelv és keletkezik két- három új.
A szöveg több állítása is gyanakvásra adhat okot. Először is: az interneten nincs nyoma annak, hogy bármelyik év szeptember 27-én nagyszabású nyelvészkonferencia zajlott volna Párizsban. (A pontos évszám nem derül ki, gyaníthatóan ugyanarról az évről van szó, mint amikor a cikk kikerült, azaz 2009.) Nem tudunk a nyelvtudósok berlini egyesületéről sem.
Gyanús az is, hogy nyolc éves kutatást folytattak volna a kérdés tisztázása érdekében. Az ilyen kérdések csak a laikusokat izgatják, tudományos válasz nincs rájuk, a nyelvtudomány szempontjából fel sem merül ilyen kérdés. Korábbi posztunkban azt is hangsúlyoztuk, hogy egy nyelv tanulásának nehézségi fokát nagyban meghatározza, hogy mi a nyelvtanuló anyanyelve, illetve milyen nyelveket milyen szinten ismer. Objektív választ tehát nem is adhatunk a kérdésre.
Teljesen hiteltelennek tűnik, hogy miket vettek figyelembe a kutatásnál. Egy nyelv nehézségi fokát sok minden meghatározza, de az nem, hogy miképpen jutott abba az állapotba, amelyet meg kell tanulnunk: a nyelv „fejlődés”-ét és a „nyelvtörténetet” (mi lenne a különbség?) tehát ilyen szempontból nem vizsgálhatták. A helyesírás még csak-csak lehet könnyű vagy nehéz (pl. abban, hogy mennyire pontosan tükrözi a kiejtést), de hogyan lehet figyelembe venni a betűk formáját? És mi az, hogy figyelembe vették a „jeleket” és a ”beszédet"?
A világon beszélt nyelvek számára vonatkozó adatok ingadoznak, de a 6000-8000 közötti érték hitelesnek tűnik. Az is igaz, hogy rohamosan halnak ki a nyelvek, de az semmiképpen sem, hogy hetente két-három új nyelv születne. (Korábban írtunk a magyar nyelv „születés”-éről is.)
Annak ellenére, hogy a cikk konferenciára, társaságra, kutatásra hivatkozik, egyiknek sem adja meg a pontos nevét, és nem adja meg forrásait sem. Ez már önmagában is elég gyanús ahhoz, hogy óvatosan kezeljük állításait. A közölt listákat megtalálhatjuk egy angol nyelvű blogon is, de ott hiányzik a fent ismertetett körítés (és forrás ott sem szerepel).
A legkönnyebb nyelvek
A Minden[,] ami német szerint a legkönnyebb nyelvek a következők:
10. mongol
9. örmény
8. görög
7. norvég
6. olasz
5. román
4. horvát
3. bolgár
2. angol
1. spanyol
A listában az egyik legmeglepőbb a horvát előkelő helyezése. A horvát ragozása ugyanis aligha könnyebb, mint a legtöbb szláv nyelvé (a bolgár ilyen szempontból valóban egyszerűbb), de olyan nehézségekkel kell benne megküzdenünk, mint a tónusok (ezekről írtunk a legnehezebb nyelvekről szóló cikkünkben), amiket a helyesírás nem is jelöl. (Ugyanez igaz a norvégra is.) Az is érdekes, hogy a horváttól alig különböző szerb nem szerepel a listán: felmerülhetne, hogy azért, mert cirill betűkkel írják, de akkor miért szerepelhet a bolgár? Vagy miért nem szerepel a norvég szomszédságában a svéd?
A spanyol első helyezése is erősen vitatható, mert a spanyolul tanulóknak bizony nem kis nehézségekkel kell megbirkózniuk: a magyarok számára pl. a b/v, a g vagy a ll helyes ejtése okozhat gondot, és az igeragozás is tartogat meglepetéseket. Nem érthető, hogy ha a spanyol az első, az olasz miért csak a hatodik – aligha nevezhető meg olyan különbség a két nyelv között, mely az ennyire eltérő helyezést indokolná.
További érdekesség, hogy a 9. helyen az örmény szerepel (sajátos helyesírásával, sajátos hangokat tartalmazó hangrendszerével, összetett ragozási rendszerével) – az angol változatban azonban nem azArmeniant, hanem az Aramaicot, azaz az arámit találjuk (erről ugyanazt elmondhatjuk, mint az örményről).
A szlovák a legnehezebb?
A Minden[,] ami német listája a legnehezebb nyelvekről:
10. német
9. francia
8. kínai
7. japán
6. koreai
5. perzsa
4. arab
3. finn
2. magyar
1. szlovák
A szlovák nehézségéről a következőket olvashatjuk:
A világ legnehezebb nyelve a szlovák, mégpedig a nehéz és bonyolult nyelvtani felépítése miatt.
A világon egyedül a szlovák nyelvnek van 7 esete (Nominatív, Genitív, Datív, Akuzatív, Lokál, Instrumentál a Vokatív), kiemelt szavai (i – y), a melléknevek és igék ragozása. Tulajdonképpen a szlovák nyelvben ragozni kell az összes szófajt.
Az i – y valószínűleg helyesírási nehézségre utal (ez kb. annyira bonyolult, mint a magyarban a j – ly kérdése). Az összes többi – meglehetősen szakszerűtlenül és aligha közérthetően – megfogalmazott tulajdonság azonban a csehről is elmondható. Sőt, a csehül tanulók számára nyilván nehézséget jelent a ř helyes ejtése (ez a hang csak nagyon kevés nyelvben fordul elő), ráadásul több ragozási típus is van, mint a szlovákban. A lehető legelfogulatlanabbul szemlélve is nehezebb a cseh, mint a szlovák – ennek ellenére még az első tízbe sem került be.
Fejes László
