HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

Chanuka és Hannuka, avagy éljen az ünnepi zűrzavar

2010.12.08. 11:30 | hajófűtő

Mit ünnepelnek a zsidók chanukakor, és mit mondhat erről a nyelvész? Hasznos tudnivalók az idén december elsején kezdődő ünnepről - kiderül, hogyan játsszuk el összes pénzünket, gyújtsuk fel a lakásunkat, újítsunk nyelvet, és haragítsuk magunkra zsidó ismerőseinket! 

Idén meglehetősen korán, december elsején kezdődik a chanuka, ez a nyolc napos zsidó ünnep. Léteznek-e a chanukával kapcsolatos nyelvi érdekességek? Természetesen igen - az olyan alapvető tudnivalók mellett, hogy hogyan kell kiejteni az ünnep és legfontosabb kellékei nevét, az is kiderül, hogyan újítsunk nyelvet ötéves fiunk segítségével!

 

A menóra legkorábbi fennmaradt ábrázolása Titus császár diadalívéről
A menóra legkorábbi fennmaradt ábrázolása Titus császár diadalívéről (Forrás: Wikimedia commons)

 

A néha feltűnő "hanukka, chanukka", sőt akár "chanukkah" írásmódok angol
hatásra jelentek meg a magyarban. Az angolban ugyanis a mássalhangzók
megkettőzésével is lehet jelölni, hogy az előttük álló magánhangzó
rövid. Például így lesz a "Zoli" magyar névből "Zollie".

Hogy is hívják? Ünnepi helyesírás (és egy kis fonológia)

Hogyan írjuk le latin betűkkel az ünnep nevét? A leggyakoribb változat magyarul a hanuka, ezzel viszont az a probléma, hogy az eredeti héber szóban található hang nem a h, hanem a χ. Ez a hang a német [ch]-hoz hasonló (például aDach = háztető szóban, de az ich = én szóban nem ilyen van!), úgyhogy magyarul is gyakran ch-val szokás átírni héber szavakban. Mivel a héberben [h] hang is van, így megmarad a különbség a és a ch között. Ezért láthatjuk gyakran a chanuka írásmódot.

Kiejteni – az imént mondottakat tekintetbe véve – nagyjából úgy kell, mint ahogy leírjuk. Héberül á-szerűbbek az hangok (~ [chánuká]), de magyarul inkább a-val szokás mondani. Az alábbi videóban az Orphaned Land izraeli metálzenekar elénekeli a gyertyagyújtás áldásait, 0:24-nél hallatszik maga a chanuka szó.

 

És héberül hogyan írjuk? A szó eredeti írásmódja  חנכה (ch-n-k-h). Manapság gyakran beiktatnak egy extra váv betűt is az olvasás megkönnyítése céljából (חנוכה) (ch-n-v-k-h). Egy kis magyarázat szükséges ahhoz, miért teszik ezt! A köztudatban az él, hogy a héber írás nem tartalmaz magánhangzókat jelölő betűket. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis vannak olyan héber betűk, amelyek arra is utalhatnak, hogy ott valamilyen magánhangzónak kell lennie. Ilyen például a váv (ו), amely a mássalhangzó mellett vagy magánhangzót is jelenthet: jelen esetben az u-t a chanuka szóban.

 

Mit jelent? Ünnepi szemantika

Ha végül sikerült leírnunk az ünnep nevét, továbbléphetünk, hogy lássuk, mit is jelent! A chanuka főnév a chánách (חנך) (ch-n-k) igéből származik, aminek jelentése 'felavat, felszentel, valakinek szentel (valamit)'. Hogy miért így hívják? Leginkább azért, mert a felavatás, pontosabban újraavatás az ünnep döntő mozzanata.

A szír-görögök időszámításunk előtt 170-ben megszállták Izraelt és megtiltották a zsidó vallás gyakorlását. A jeruzsálemi Második Szentélyt megszentségtelenítették, így amikor hosszú és véres küzdelem után végül kiűzték őket a zsidó felkelők, újra kellett avatni a templomot. Ez nem bizonyult egyszerű feladatnak... A hagyomány szerint a Szentélyben égő menórához csak egy napra elegendő olívaolaj maradt, ahhoz viszont nyolc napra volt szükség, hogy új olajat préseljenek. Azonban csoda történt: az olaj nyolc napig kitartott! Ennek emlékére született a chanuka.

Köves Slomó rabbi röviden összefoglalja a chanuka lényegét, egy kupac gyerek pedig eljátssza az eseményeket:

 

Talán ennyiből is látszik, hogy a chanuka nem kimondottan a béke és a szeretet ünnepe, mint a karácsony... és természetesen Jézus születéséhez sincs köze. A vallási jellege mellett a politikai tartalma is jelentős: egy győztes felkelés emlékére tartják. Régebben egyáltalán nem is ajándékoztak ezen alkalomból, habár a nyilvános ünneplés mindig a chanuka része volt és a vallás is előírja. Mára az ajándékozás a karácsonnyal való időbeli egybeesés hatására általánosan elterjedt. (A két ünnep nem mindig esik pontosan egybe – például idén sem –, de általában közel van egymáshoz.) Zsidó polgártársainkat őrületbe kergethetjük a „zsidó karácsony” kifejezéssel, úgyhogy ezt lehetőleg ne használjuk, hacsak nem kimondottan ez a célunk!

Munkácsi chaszidok a Máoz cur chanukai dalt énekelik

 

Mik ezek a furcsa szavak? Ünnepi lexikon

A chanuka legfontosabb kelléke a chanukai gyertyatartó, amelyen minden nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani. A gyertyatartó neve chanukia (חנוכייה).Gyakran szokták menórának is nevezni, ami azért adhat okot félreértésekre, mert habár a menóra szó eredetileg egyszerűen lámpátvagy más világításra használt eszközt jelent, ma magyarul általában a Szentélyben található klasszikus menórát értik alatta.

A legfontosabb különség a kettő között, hogy a menóra hét ágú, míg a chanukia kilenc: nyolc gyertya vagy mécses az ünnep napjaira, egy pedig arra a célra, hogy azzal gyújtsuk meg a többit. Ezt az utóbbit héberülsámásnak (שמש) (s-m-s), magyarul pedig jiddis kifejezéssel sameszgyertyának hívják. A samesz a sámás jiddis megfelelője, és egyszerűen segítőt jelent. (Ezért nevezik a sekrestyés vagy templomszolga zsidó megfelelőjét is samesznek.)

A hétágú menóra a zsidó nép hagyományos jelképe. (A Dávid-csillag csakaz elmúlt néhány évszázadban vált általános zsidó szimbólummá!) A chanukia ezzel szemben csak chanukakor használatos. Nem is muszáj klasszikus menóra-formájúnak lennie, csak annyi az idevonatkozó előírás, hogy a gyertyák vagy mécsesek egy sorban helyezkedjenek el, míg a samesz vagy följebb, vagy lejjebb kerüljön. Hova kell tenni a chanukiát? Közterület felé néző ablakunkba vagy ajtónk mellé, egy örökbecsű mondás szerint pedig a függöny alá, hogy igazán emlékezetes maradjon az ünnep... (Felelősséget nem vállalunk az ebből fakadó károkért!)

 

Chanukai képeslapokon gyakran feltűnik egy kis pörgettyű, az oldalán betűkkel. Micsoda ez, és mit jelentenek a betűk? A pörgettyűt magyar nyelvterületen trenderlinek hívják, angolul dreidelnek (mindkettó jiddis < dreien 'forog'), héberül pedig – modern kifejezéssel – szevivonnak. Aszevivon állítólag a huszadik század eleji nyelvújító Eliezer Ben-Jehudaötéves fiának szóleleménye volt, a szavav 'forog, fordul' igéből származik.

Ben-Jehuda nyelvet újít
Ben-Jehuda nyelvet újít (Forrás: Wikimedia commons)

Mivel a héber betűk számértékkel is rendelkeznek, arra gondolhatnánk, hogy ez olyasféle játék, mint a dobókocka, és 1-4-ig vannak rajta a számok. Egyáltalán nem így van: a négy betű egy mondat rövidítése. Nészgádol hájá sám (נס גדול היה שם) 'nagy csoda történt ott'. Ott, tudniillik Izraelben. A trenderli ugyanis az európai diaszpórában született meg, és ahogy eljutott Izraelbe, kicsit furán vette ki magát, hogy „ott”-ról beszéltek. Így megszületett az izraeli változat is, sin helyett pé betűvel: nész gádol hájá povagyis 'itt'A képen mindkét fajta látható.

Szép színes trenderlik
Szép színes trenderlik (Forrás: Wikimedia commons)

Mit lehet a trenderlivel játszani? Szerencsejátékot! Vállalkozó szellemű amerikaiak már a texas hold'em pókerrel is összeházasították. Ha valakit a hagyományosabb szabályok érdekelnek, itt kipróbálhat egy egyszerű webes változatot. Végül pedig következzen egy szuper-aranyos chanukai kórusvideó amerikai - nem zsidó - kisiskolásokkal:

Az ünnepi szintaxis kifejtését az olvasóra bízzuk. Mindenkinek boldog ünnepeket kívánunk!

 

Takács Boglárka

 

 

38 komment

Címkék: ünnep vallás karácsony zsidó nyelv hagyomány chanuka

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr562501650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

roland_ 2010.12.08. 12:47:25

hamár nyelvisztán, akkor legalább helyesen tanítsd meg.
a ch-s átírással a hebraistákat lehet kikészíteni, ha megnézed az osiris által kiadott helyesírási szabálygyűjteményt, abban megtalálhatő a héber szavak megfelelő átírása, és a x hangra egyértelműen a h, legrosszabb esetben a kh átírást javasolja. a ch-s abszolút helytelen.
másik oldalról megvizsgálva a hanuka, már magyarosodott, így a legmegfelelőbb a magyar ejtés szerinti leírása, ami HANUKA.

maxval bircaman balcán · http://www.bircahang.org 2010.12.08. 12:49:27

Nem értek egyet!

Magyarul ch fonéma nem létezik, ez - azokban a ritka esetekben, amikor ejtjük - csupán a h fonéma allofónja. Azaz a magyar hanuka írásmód tökéletes.

bájgúnár 2010.12.08. 12:50:31

Nekem Advent oszt jónapot!

fiziqs 2010.12.08. 13:45:52

Mit lehet mondani a bekezdések elején feltett kérdésekről? Azt, hogy didaktikussá teszik a szöveget. Mintha egy kiskátét olvasnánk.

ezüstérem 2010.12.08. 13:52:06

@bájgúnár: Te mocskos antiszemita :)
Ennyivel is okosabb lettem ma. Már csak az a kérdés, hogy a többségi társadalomnak mikor lesz mindezt már egyenesen kötelező is megünnepelnie :)

maxval bircaman balcán · http://www.bircahang.org 2010.12.08. 13:53:49

@ezüstérem:

Téged ki kötelezett? Szólt az egységparancsnokod a Nyilasmagyar Gárdánál, hogy márpedig most aztán ünnepelned kell?

ezüstérem 2010.12.08. 13:56:43

Egyébként meg már a csapból is ez folyik. Egyrészt egyes emberek felháboritónak tartják a jobbik mindenféle jöttment keresztállitási mizériáját a köztereken, másrészt meg a nyugati téren és a Vörösmarty téren a karácsonyi vásár kellős közepén ott egy hanuka-gyertyatartó. Akkor mégis hova a felháborodás az eső esetben..? Bocsi, no offense, nekem személy szerint nincs semmi bajom a zsidókkal, sőt! Pláne nem mondhatnám, hogy elvetemült jobbikos lennék, csak a kettős mérce zavar. Ezért jönnek mindig az olyan kommentek, hogy "ez Magyarország." Ameddig nincsenek egyenlően kezelve a dolgok, addig Magyarország csak Magyarország marad.

WinG 2010.12.08. 13:57:08

Ezt a kiejtésbeli dolgot nem értem teljesen. A magyar nyelvben a hanuka honosodott meg. Angolul a pulover szót például (körülbelül) pulóvö(r)nek ejtjük, magyarul meg pulóvernek, oszt hello.

WinG 2010.12.08. 13:57:08

Ezt a kiejtésbeli dolgot nem értem teljesen. A magyar nyelvben a hanuka honosodott meg. Angolul a pulover szót például (körülbelül) pulóvö(r)nek ejtjük, magyarul meg pulóvernek, oszt hello.

WinG 2010.12.08. 13:58:02

@WinG: Ami mellesleg pullover helyesen angolul, bocsi, korán van még. Azt meg nem értem, miért ment el kétszer.

Tommycat 2010.12.08. 14:05:19

Érdekes, hogy régen tökéletesen békés egymás mellett élés volt... Nagymamám mesélte, hogy például zsidó szomszédainak sábeszkor ő ment át gyertyát gyújtani, ételt melegíteni... És ez akkor (háború előtt) teljesen természetes volt.

egy nik a sok közül 2010.12.08. 14:12:29

@Tommycat:

szóval ugrált a nagyi ahogy fütyültek

Gohan-sama 2010.12.08. 14:16:09

Kis korrekció: A hanuka kaf betűjében dagesh van, amit a történelmi korok héber nyelvében még geminátaként kellett ejteni, tehát -kk- (vö. BibHeb kibbutz vs. ModHeb kibutz). A modern héberben nincs gemináta, ezért az ejtése -k-. Tehát az valóban igaz, hogy az angol átírásból ered a magyar -kk-, azonban annak oka nem az angolban keresendő, és a magyarban is megállja a helyét.

steverubellreborn 2010.12.08. 14:27:24

@ezüstérem: "másrészt meg a nyugati téren és a Vörösmarty téren a karácsonyi vásár kellős közepén ott egy hanuka-gyertyatartó. Akkor mégis hova a felháborodás az eső esetben..?
"

ezek szerint rá vagy kényszerítve,hogy a Maojz tzur-t énekeld a Mennyből az Angyal helyett?

baliquez 2010.12.08. 14:29:57

Teljesen mindegy hogy a hülye goj minek nevezi és hogyan írja, a vallásos zsidók szemében akkor is csak egy tisztátalan állat marad.

Szarazinda 2010.12.08. 14:46:54

Ami a kérdés fonetikai részét illeti, itt tipikusan a mindenkinek igaza van helyzet állt elő, szerintem. Nagyon jól átjön egyébként a szerző bizonytalansága, nem kellene leugatni és kioktatni. Való igaz, a ch jelölés fonetikailag értelmezhetetlen a magyarban és egyértelműen az ngloból jött át (ami egyébként szintén gyenge lábakon áll, hiszen az angolban ez alapvetően A "cs" fonémát jelöli.

Szerintem mindkét nyelvben jól használható lenne a "kh" átírás, de valamiért nem használják, valahogy így: khanuka, belátom mondjuk, hogy hülyén néz ki.

Szerintem ez mind a "het", mind a "háf" fonémára többé-kevésbé használható lenne (a hanukkában az előbbi van), mert ezek a magyar és az angol fül számára elég közeliek. A valóságban két külön fonéma a héberben (és úgy tudom az arabban is), amik egyébként jól elkülöníthetők, ha odafigyelünk rá.

Ráadásul nekem úgy tűnik, hogy arab szavak átírásánál használják is a "kh" betűket.

Nem vagyok nyelvész, úgyhogy lehet leugatni bátran, ha nagy marhaságokat beszélek itt össze :-)

Ezüstéremnek meg annyit, hogy mind a "személy szerint nincs bajom a zsidókkal", mind pedig az állandó kettős mércézés kicsit unalmas. Ismerni kellene a sztorit. Senkinek semmi baja nincs a keresztállítással önmagában. Mindösszesen annyi kritika hangzott el, teljesen jogosan szerintem, hogy a Jobbiknak eszébe sem jutott volna kereszteket állítani, ha nincsenek a köztéri hanukiák. Kizárólag reaktív volt az egész, ezeken a keresztállításokon pedig rendszeresek voltak az antiszemita megnyilvánulások, meg sem próbálták tagadni, hogy az esemény a köztéri chanukiákra adott reakció, és annak megfelelő volt a hangvétel. Ezzel volt a baj, nem a keresztállítással. Ennyit a kettős mércéről.

budai zöld 2010.12.08. 15:35:20

@roland_:
Én pl. Raj Tamásnál (is) hanukának olvastam.

(Amúgy kicsit álproblémázásnak érzem ezt a hogyan írják kérdést, de ha már: a hanuka nem a magyar átírása, hanem a magyar helyesírás szerinti írása az ünnep nevének. Igen, létezik magyar helyesírása, és ez nem is baj, mivel kicsit régebb óta ünneplik magyarul beszélő emberek, mint mondjuk a helovínt.)

Manbeast 2010.12.08. 15:54:29

Chtulhu-val mi a helyzet azt is most ünneplik nem?

moophlander 2010.12.08. 16:07:23

Én elmehetek Tel-Aviv-ba keresztet állítani?

moophlander 2010.12.08. 16:10:32

....bocsánat "cheresztet".....

bájgúnár 2010.12.08. 16:16:17

@ezüstérem:
Neked is Boldog Karácsonyt!
Vagy Hanukát,Hanuchát, Chanukát!:)

maxval bircaman balcán · http://www.bircahang.org 2010.12.08. 16:19:44

@moophlander:

Lekéstél róla. Már 2000 éve vannak keresztek Tel-Avivban.

bájgúnár 2010.12.08. 16:21:22

@WinG:
1950 ben halottak napján még a városokban is divatvolt tökfejeket készíteni és gyertyával belűlről megvilágitani!Előbb volt nekünk ez mint a bolond helovin
Csak a saját hagyományainkat szégyeljük vagy sikerűlt a néppel elfelejtettni!Bálint nap volt a szerelmesek napja.Fiatalok olvassatok kicsit vissza a hagyományainra,szokásainkra és rájöttök mennyit eldobtunk magunktól!

Szarazinda 2010.12.08. 16:21:52

@moophlander: Egész nyugodtan. A jafoi keresztényeknek van is elég, őket leszámítva persze nem él annyi keresztény TA-ban, mint zsidó Pesten, de ettől függetlenül nyugodtan mehetsz keresztet állítani. TA-val szemben Jeruzsálemben viszont sok keresztény él, ennek megfelelően sok a kereszt is, sőt ilyentájban a karácsonyfa is, a tiéd is elfér még azért, tehát oda is mehetsz.

bájgúnár 2010.12.08. 16:31:27

Mindenki ünnepeljen hite szerint, oszt annyi!

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2010.12.08. 16:32:29

Akik itt nekiálltak zsidózni, azok sajnálatra méltó, beteg emberek.

A ch/kh/h probléma a hétköznapi ember számára annyival eldől, hogy a h a legnyilvánvalóbb, és az elsőre megérthető. Nem ez az első eset, amikor egy magyar hangzókkal átírhatatlan idegen szót az eredeti kiejtéstől némiképp eltérve írunk le. Valószínűleg a héber nyelvnek is gondja akadna az akácerdő vagy káposztástészta szavainkkal, hogy két hirtelen példát ragadjak, a sok-sok kínálkozóból. :-) A magyar átírás pontosságát reklamálóknak figyelmébe ajánlom az idegen nyelvek nagy többségében ott levő rövid á-t, amelynek az átírását magyarban rendszeresen az a-val oldjuk meg, és sokan a-val is ejtik ezeket, ami persze tájékozatlanság, de nem bűn.

A görögben a kh már ismert jelzés, a németből sokan ismerik a ch-t, szóval a kicsit is tájékozottabb és igyekvő szándékú ember számára mindkettő jó lehet. Egyébként pedig tényleg csak a nyelvbarátokat izgathatja a téma, egyébként is sznobizmusnak, affektálásnak szokás tekinteni az egyszerű magyar szövegben az idegen szavak eredeties kiejtését.

Itt, egy ilyen cikkben viszont nagyon is érdekes a jelölés és a kiejtés témájával foglalkozni. A cikk egyébként is nagyon érdekes volt, új, eddig ismeretlen dolgokat olvastam, és köszönöm.

moophlander 2010.12.08. 16:49:07

@Szarazinda: Elméleti kérdés volt! :) Nem vagyok hívő! Ateista vagyok! Ráadásul jobboldali! Vagyis inkább bal ellenes! Nincs bajom, a vallásos emberekkel, de a történelem nagy vérengzései, mind vallás alapuak voltak!Kivéve a kommunistákat! na azokat sem szeretem! :)

maxval bircaman balcán · http://www.bircahang.org 2010.12.08. 17:10:12

@Szarazinda:

Izraelben mint országban TÖBB keresztény él, mint amennyi zsidó Magyarországon. Nézd meg az izraeli népszámlálási adatokat.

maxval bircaman balcán · http://www.bircahang.org 2010.12.08. 17:14:23

@moophlander:

"Nincs bajom, a vallásos emberekkel, de a történelem nagy vérengzései, mind vallás alapuak voltak!"

Tévhit. Alig néhány eset volt, amikor valóban vallási alapú vérengzés volt. Talán csak a keresztes háborúk és pl. a katárok elleni hadjárat. Más nem nagyon.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2010.12.08. 17:19:10

Egyébként a nyelvi témájú írásokon kívül is egy, a magyar nyelvet jól beszélő bolgártól vagy japántól sem tagadom el azt a jogot, hogy az anyanyelvük szavaihoz nekik leginkább megfelelőnek látszó magyar átírást javasoljanak vagy próbáljanak bevezetni. Amit aztán valamilyen fokon vagy elfogad a magyar nyelvi közösség, vagy nem, de az már más kérdés. Az utóbbi miatt sem helyes persze mindig nyelvisztánt emlegetni, mert a héber szavak egyezményes latin betűs átírását egy svéd vagy spanyol sem biztosan fogja jól kimondani – a spanyolban elég biztos vagyok, saját tapasztalat alapján –, de nyelvek iránt érdeklődőknek hasznos információk.

Feltételezem, hogy a zsidó hagyományokat sajátjukénak érző emberek egymás között sem a héber írásjeleket használják a szokásos érintkezésben, így a héber szavak átírására már kialakult közöttük egy átírásrendszer. Ezt a rendszert nekünk időnként megmutatni, a használatukat sugallani egyáltalán nem erőszak, az átvétele nem kötelező, harag nincs, vita lezárva, mindenkinek boldog azt, amit ünnepelni akar. Akár mindkettőt.

gonosz1hal 2010.12.09. 10:14:39

Beteg ez a Jobbik.

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nálunk karácsonykor az úgynevezett KARÁCSONYFÁT állítjuk fel.

Ki is verném annak a hülyének a fogait, aki egy bazi nagy kettőskeresztet próbálna felállítani a nappalimban. Akinek ez jó, az üljön ez alatt karácsonyeste, oszt dőljön rá.

Szarazinda 2010.12.09. 11:51:19

@Birca Maxval: Köszönöm, ezt népszámlálási adatok megtekintése nélkül is tudom, úgyhogy szerintem inkább te nézd meg, hogy pontosan mit is írtam.

Maisie MacKenzie 2010.12.11. 10:01:09

"Zsidó polgártársainkat őrületbe kergethetjük a „zsidó karácsony” kifejezéssel, úgyhogy ezt lehetőleg ne használjuk, hacsak nem kimondottan ez a célunk!"

Talán a Pészah, mint "zsidó húsvét" (?!) kifejezés mintájára alkotta valami észlény. :-(

"és természetesen Jézus születéséhez sincs köze."

Azért nem mindegy, hogy a Megváltó a megígért Messiásként zsidóként, vagy elgörögösödött héberként születik meg. Hanuka nélkül a kereszténység sem jött volna létre. Pál apostol is görög filozofus lett volna.
süti beállítások módosítása