HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

Élnek-e még a magyar nyelvjárások?

2011.03.07. 13:10 | hajófűtő

Nem kell, sőt, nem is szabad lenézni a nyelvjárásban beszélőket: más, „nálunk fejlettebb” országokban kifejezetten támogatják a helyi változatokat. Ugyanakkor természetes folyamat, hogy a nyelvjárási különbségek eltűnnek: tévedés azt hinni, hogy korábban nem változtak folyamatosan.

 

Róbert írja:

Nem tudom, hogy a tisztelt szerkesztőurak mennyire figyelték meg, de én többször vettem észre, hogy a magyar nyelvjárásokat lenézik. Itt Baranyában a déli nyelvjárást beszélték régen, de ha manapság valaki ő-zik, azt kinevetik, megszólják, hogy ne beszéljen ilyen parasztosan. Szerintem ez a magyarok szegénységi bizonyítványa/szégyene.

Mennyire élnek még a magyar nyelvjárások? Erről mit tudnak Önök?

Változik az élet, változik a nyelv is
Változik az élet, változik a nyelv is (Forrás: Wikimedia commons / Kimnach László)

Természetesen nem csupán észrevettük a nyelvjárások megbélyegzését, hanem többször is felszólaltunk ellene, ahogyan a nyelvi megbélyegzés más formái ellen is. Az a kérdés azonban, hogy mennyire élnek még a magyar nyelvjárások, nem is olyan egyszerű.

 

Mik azok a nyelvjárások?

A hétköznapi emberek, de gyakran a nyelvészek is hajlamosak úgy gondolni a nyelvre, mint egy objektumra, amely mindentől függetlenül létezik. Valójában a nyelv nem más, mint az emberi viselkedés egy szelete, s máshol, mint az egyes emberekben, nem is létezik. Viszont minden ember nyelvi viselkedése különböző, így amikor egy nyelvről (pl. a magyar nyelvről) beszélünk, akkor az egyedi nyelvi viselkedésmódok közös jellemzőit próbáljuk megragadni. De egy nyelv beszélői (tehát a nyelvi szempontból hasonlóan viselkedők) is alkotnak olyan csoportokat, melyeken belül sokkal inkább hasonlóan használják a nyelvet, mint az adott csoporton kívüliek. Ezek a csoportok különböző szempontok alapján állíthatóak fel, pl. a beszélők műveltsége, szakmája, kora stb. alapján, és természetesen ezek a csoportok metszik is egymást egy-egy egyén több csoportba is tartozhat.

Nyelvjárásoknak azon változatokat nevezzük, melyeket területileg, földrajzilag tudunk meghatározni. Természetes, hogy az egymás közelében lakó emberek többet érintkeznek, így nyelvi viselkedésük is egymáshoz hasonul. Azonban a területi alapon elkülöníthető csoportok között csak ritkán van éles határ, pl. a palócnak nevezett nyelvterület északi és keleti vége között nagyobb különbség van, mint a nyelvjáráshatár két oldalán fekvő települések között. Az ilyen elnevezések inkább csak a nyelvészek által kijelölt néhány sajátos tulajdonság összefoglaló neveként szolgálnak (pl. a palócban az a ajakkerekítés nélküli ejtése vagy az ly megőrzése), de ezek sem mindig találhatók meg a teljes területen.

A magyar nyelvjárásokat valamikor a 19. században határozták meg, és a 20. század folyamán módosították, pontosították. Hajlamosak vagyunk úgy képzelni, hogy ezen nyelvjárások határai és jellemzői időben állandóak, pedig ez nem így van. Az idők folyamán ezek mindig változtak, átrendeződtek: a nyelvjárások hol elaprózódtak, több, egymástól távolabb álló változat alakult ki, hol egységesültek. A régi nyelvjárások „kihaltak”, mások „megszülettek”. Valójában tehát az, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények között a magyar nyelv területileg egységesül, egészen természetes folyamat.

 

Kihalnak vagy sem?

Vegyes benyomásaink lehetnek azzal kapcsolatban, hogy kihalnak-e, vagy tovább élnek a nyelvjárások. Talán egyszerűbb válaszolni arra a kérdésre, hogy kihalnak-e a nyelvjárási jelenségek. Nos, egészen biztosan vannak olyanok, amelyek idővel kihalnak (mint ahogyan idővel minden megváltozik), valószínűleg azonban lesznek olyanok, melyek legalábbis meglehetősen tartósan mondjuk századunk végéig) meg fognak maradni. Sőt, lehetnek olyan jelenségek is, melyek ma nyelvjárásinak minősülnek, de idővel kiszorítják a ma köznyelvinek tekintett alakokat.

Azonban a mobilitásunknak, a tömegkommunikációs eszközöknek köszönhetően valószínűsíthető, hogy a területi különbségek sokkal kisebbek lesznek. Lehetséges azonban, hogy más szempontok mentén (pl. szakmai, társadalmi csoportok között) a különbség mértéke hosszú távon nőni fog. Ez elsősorban a társadalmi változások függvénye.

 

Mit tehetünk a helyi változatokért?

Vannak országok, ahol fontosnak érzik a helyi változatok megőrzését. Bár a standard brit angol kiejtést gyakran nevezik BBC Englishnek, ma a BBC nyelvezete is igen változatos, sőt, a helyi állomásaikon dolgozó bemondókat igyekeznek úgy kiválasztani, hogy azok a helyi nyelvjárás beszélői legyenek. Mint arról korábban beszámoltunk, a British Library külön kiállítást szervezett az angol változatainak megismertetéséért és népszerűsítéséért.

 

Nyest

 

3 komment

Címkék: kihalás nyev nyelvjárás

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr62718146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Maisie MacKenzie 2011.03.08. 11:58:02

A cigányok rontott magyar "í"-ző "beszíde" nyelvjárásnak számít-e és így megilleti-e a védelem?

Szerintem nem nyelvjárás és ezért rá kellene szorítani roma honfitársainkat is az irodalmi magyar nyelv használatára.

akrosztikon 2011.03.14. 18:39:12

@Maisie MacKenzie: A cigányok által beszélt magyar nyelvváltozat egy etnolektus, tehát a magyar nyelv egy adott etnikai csoport által beszélt változata.

Ez az etnolektus erősen támaszkodik annak a területnek a nyelvjárására, ahol a cigányok élnek (Pl. Sok, ma Budapesten élő cigány származik Nógrád megyéből. Az általuk beszélt nyelvváltozat pedig sok hasonlóságot mutat a palóc nyelvjárással.), valamint a különböző cigány nyelvekre.

Gondololom, te a szenderd köznyelvi beszélő szemszögéből nevezed "rontott magyarnak" a cigányok nyelvváltozatát. Bár -ahogy láthattuk- a cigányok által beszélt nyelvváltozat nem nyelvjárás, hiszen nem területi, hanem etnikai sajátosság, mégis megilleti a védelem, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy használja az általa elsődlegesen elsajátott nyelvváltozatot.

Persze ez nem azt jelenti, hogy káros, ha a cigányok képesek aktívan használni a sztenderd köznyelvet, hiszen vannak olyan élethelyzetek (hivatalos ügyek, munka stb.), amikor ez nekik is érdekükben áll. A cél egyértelműen a kettősnyelvűség: ideális helyzetben a cigányok otthon úgy beszélnek, ahogy nekik tetszik, viszont képesek használni a köznyelvet is, mert ennek hiányában sokszor hátrányba kerülnek.

Kényszeríteni szerintem nem kell semmit. Megfelelő, kontrasztív szemléletű oktatáson keresztül kialakítható a kettősnyelvűség. Persze ez a cigányok a magyar társadalomba történő integrációjának nyelvi vetülete, amely egy komplex, ma is megoldatlan probléma.

caesara 2014.08.04. 10:09:37

Rászorítani?! Irodalmi magyar nyelv?
De hát íróink is használnak cigány eredetű jövevényszavakat.
Sőt mindenki…www.concordforditoiroda.hu/cigany-atvetelek-magyar-nyelvben/
süti beállítások módosítása