Legalább 2 és fél millió beszélője akad Európában a romani nyelv valamelyik helyi változatának. A nyelvészet is nagyban hozzájárult eredményeivel, hogy fényt derítsen a romák nyelvének ősi indiai származására. A romani ugyanis a legközelebbi európai rokona India klasszikus nyelvének, a szanszkritnak.
Vincent Van Gogh is megfestette: Karavánok - Cigánytábor Arles közelében
Szinte minden európai emberben él a vándor cigányoknak és szekereinek romantikus képe. A cigányság pontos történelme homályba vész, de a nyelvészetnek (is) köszönhetően sok mindent lehet tudni az eredetükről. Angol elnevezésük (gypsy vagy gipsy) például arra utal, hogy valamikor még egyiptomi származásúnak gondolták őket.
Az európai romák közel fele azonban még ma is beszéli valamelyik cigány nyelvet, amit romani nyelvként is szokás emlegetni. A romani nyelvnek nagyon sok változata van, de sokat közülük kölcsönösen érthetőknek tekintenek. Nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 200 éve tudhatjuk, hogy a romani az indoiráni nyelvek közé tartozik, azaz rokonságban áll a többi indoeurópai nyelvvel is – közelebbről pedig India ősi klasszikus nyelvének, a szanszkritnak egy leszármazottja. A romani nyelv legközelebbi rokonai az észak-indiai nyelvek: a hindi, a pandzsábi és a radzsasztáni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a romani nyelvek, így a hazánkban leggyakoribb lovári nyelvtana is hasonló más indoeurópai nyelvekéhez. Ez azt is jelenti, hogy hasonló bonyolultságú is – azaz közismert „könnyűsége” inkább a romani szaknyelv hiányából következik.
Mindig úton - id. Vastagh György képe 1886-ból
Indiából Bizáncon át
A romani nyelv perzsa és görög eredetű szavaiból azt feltételezik a kutatók, hogy beszélői már a bizánci időszakban huzamosabb időt töltöttek Anatólia, azaz a mai Törökország területén. Maga a „cigány” szó és a különféle európai nyelvekben megtalálható változatai – Zigeuner, tzigane, zingaro stb. – is a bizánci birodalom görög ατσιγανος (atsziganosz), azaz eretnek/érinthetetlen elnevezéséből származik. Ez a megnevezés minden bizonnyal a népcsoport vallási megkülönböztetettségére utalhatott.
További nyelvészeti vizsgálatok azt is meghatározták, hogy mikor válhatott külön a romani a többi középind és újind nyelvtől (az utóbbi kettő közötti határ a 10. század környékére esik). A romani egyrészről megőrzött olyan konzervatív nyelvtani jellegeket, amelyek csak a középind nyelvekre voltak jellemzőek, ugyanakkor a legtöbb újind nyelvhez hasonlóan már elhagyta a semleges nemet: a romaniban is csak hím- és nőnem van. Ezek a nyelvészeti megfigyelések alapján állítják a szakértők, hogy a cigányság valamikor a 10. század környékén hagyhatta el az Indiai-szubkontinenst, de már korábbi kiáramlások is előfordulhattak az előző századokban. Ennél pontosabbat azonban aligha lehet mondani.
Az európai cigányság számát ma mintegy 10 millióra becsülik, ezzel ők Európa legnagyobb kisebbsége. Hosszú vándorlásuk során azonban sok más helyen is letelepedtek, és közeli nyelvrokonaik Indiától Líbiáig mindenhol megtalálhatók a Közel-Keleten. Ezeknek a vándorlásoknak a „lenyomataként” a Latcho Drom című film jól nyomon követi a roma zene, tánc és kultúra földrajzi változatait Indiától egészen Spanyolországig. Az érintett vidékek legnagyobb részében a romani nyelv egy közeli rokonának, a domari nyelvnek valamelyik változatát beszélik, nagyjából 2 millióan – főként Iránban, Törökországban és Egyiptomban.
Az egyetlen kivétel a történelmi Örményország területe, ahol egy helyi kisebbség a különállónak számító lomavren nyelvet használja. A három nyelv elnevezése mind az adott nyelvek rom, dom és lom, azaz férfit illetve embert jelentő szavaiból származnak. A romani és domari nyelvek eléggé hasonlítanak ahhoz, hogy esetükben egy dialektus-folytonosságról beszélhessenek a nyelvészek. Ez azt jelenti, hogy a nyelvváltozatok között a kölcsönös érthetőség szinte földrajzi folytonosságot képez.
Viszonylag nagy elterjedésük ellenére a roma nyelvek egyik nyelvváltozata sem hivatalos sehol, mert a romák mindenhol kisebbséget képeznek. Pár egyedi kezdeményezést leszámítva – mint a Gandhi Gimnázium Pécsett – nincs szervezett romani nyelvű oktatás, sem pedig jelentős romani nyelvű sajtó vagy média. Abban, hogy a romák nyelve ilyen körülmények között is fennmaradt, nagy szerepet játszott a nyelv „titkos” jellege. Volt tehát ok a használatára: a romák ugyanis anélkül beszélhettek anyanyelvükön, hogy a kívülállók megértették volna őket.
A romák Európában
A legelső romák a török terjeszkedéssel érkeztek a Balkánra a 14. században, a 16. századra pedig elértek Európa legtávolabbi pontjaira is. A különböző országok reakciója a romák megjelenésére ugyan különbözött, de egyformán elutasító volt, és ez megmutatkozott a különböző roma nyelvek fejlődésében is.
Anglia 1526-ban, majd Spanyolország egy évszázaddal később halállal büntette őket – akárcsak a huszadik században a náci Németország. Ez ahhoz vezetett, hogy az angol és spanyol környezetben élő romák hagyták el leginkább anyanyelvüket. Ezekben az országokban ma gyakorlatilag a helyi nyelvet beszélik romani eredetű szavakkal megtűzdelve, de angol illetve spanyol nyelvtannal – erre jó példa a spanyol káló. E nyelveket para-romani nyelvként is szokták emlegetni.
Magyarországon a 18. századtól a (gyakran erőszakos) letelepítés politikája volt jellemző, így mára az itteni cigányság többsége is elveszítette eredeti romani nyelvét: a magyar romák többsége már magyar anyanyelvű. Romániában viszont a nyugaton jellemző üldözés és népirtás helyett a cigányokat évszázadokon át rabszolgaként tartották. Ennek a gyakorlatnak a kialakulásáról nem sokat tudunk. Annyi valószínűsíthető, hogy a 14. századtól egészen 1861-ig tartott a folyamat, és a helyi ortodox egyház is a rabszolgatartók közé tartozott. Az erről a vidékről elmenekült, elvándorolt, elszármazott romák az oláh cigányok. Nyelvükre erősen hatott a román nyelv, néhányan, például a Magyarországon is élő beások teljesen át is vették azt.
A Balkánon általában jobban megőrződött a romani használata, itt néhol a romák 90%-a még ma is beszéli ősi nyelvét. Relatív népsűrűségük is Kelet és Dél-Európában a legnagyobb: néhol az összlakosság 10%-át is eléri. A hosszas balkáni hatásnak köszönhetően a romani nyelv átvette a balkáni nyelvek bizonyos nyelvtani és szókincsi jellegzetességeit, és így a göröggel, bolgárral, albánnal és románnal együtt a balkáni nyelvi unió tagjának tekinthető. A legújabb felmérések szerint az európai romák kevesebb mint fele beszéli a romani valamelyik változatát, körülbelül 2,5 millióan, többségük pedig valamelyik oláh cigány nyelvet. A Magyarországon leggyakoribb lovári is ezek közé tartozik.
A legelső roma nyelven irt könyvet 1537-ben adták ki Angliában, de az európai romák nyelveinek teljes feltérképezését csak 2006-ban fejezték be a szintén angliai Manchesteri Egyetem által vezetett „Romani project” keretén belül. Az első Roma Világkongresszust is Angliában, Londonban tartották 1971-ben. Itt választottak először közös zászlót és himnuszt, és ekkor tettek először erőfeszítéseket a romani nyelv egységesítésére.
