HTML

NYELVISZTÁN

"A nyelv semmivel sem inkább kulturális találmány, mint mondjuk a függőleges testhelyzet." (Steven Pinker)

Nyelv és Tudomány

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

Linkblog

Ön hülye vagy maga hülye? – a magázás története

2011.01.06. 10:22 | hajófűtő

Önözzelek? Magázzalak? Vagy tegezzem? – A 16. századig általános volt a tegezés. A középmagyar kor végére azonban a társadalmi változások megkövetelték, hogy a különbségek a kommunikációban is nyomatékosabban megjelenjenek, így alakultak ki a magázás formái.

Amit mondunk, az egy dolog. Hogy hogyan mondjuk, abból már több minden kiderül. Beszéd közben különböző döntéseket kell hoznunk, hiszen nem mindegy, kinek hogyan adjuk elő mondandónkat. A speciális mondattípusok, szavak megválasztásában nemcsak érzelmi viszonyulásaink, de társadalmi viszonyaink is tükröződnek.

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia) - az önözés ebben a korban terjedt el
Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia) - az önözés ebben a korban terjedt el (Forrás: Wikipedia)

Az udvariasság választás eredménye

A mai nyelvhasználatban sokszor okoz gondot annak eldöntése, hogyan válasszuk meg a megfelelő köszönési és megszólítási formákat. Egyszerűbbnek tűnik az az életkor, amikor még mindenki mindenkit tegezett.

Késő ómagyar kori írásos emlékek arról tanúskodnak, hogy a magyarban eredetileg a tegezés volt az általános. Tegezte a földesúr a szolgáját, de a szolga is az urát, igaz, ez utóbbi fűzött hozzá tiszteletet sugalló megszólítást is. Tehát a tegezés nem jelentette az egyenlőséget, csak éppen a különbségeket más nyelvi elemek fejezték ki.

Vannak olyan nyelvek a világon, amelyek nem követelik meg a tu és vousnévmások közötti, azaz a tegező és magázó névmás választását, de a magyar nem ilyen. Sőt, mivel két formával (maga és ön) is találkozhatunk a magyar magázásban, bonyolultabbnak tűnik a helyzet. Hogy miért alakult így, és okoz gondot ma is például a maga és az ön közötti választás, azt talán történeti szempontból lehet a leginkább megérteni.

 

A magázás megszületése

A nyelvtörténet a mohácsi csata (1526) és a felvilágosodás kezdete (1772) közé eső időszakot középmagyar kornak nevezi. A tragikus kimenetelű mohácsi események új korszakot nyitottak: a politikai, társadalmi és művelődéstörténeti változások mellett a nyelvi változások is jelentősek voltak. Ebben a korban érkezett el hozzánk a humanizmus és a reformációszellemi áramlata, melyek nagy hatással voltak az anyanyelvi kultúra kibontakozására, továbbá ezek indították el a nyelvi egységesedést is, és szorgalmazták az írásbeliség fejlődését. Az egymás után keletkező bibliafordítások is a nyelvbe történő tudatos beavatkozást támogatták. A könyvnyomtatás megjelenése pedig a nagy technikai változást hozta el a kultúrába. Ebben a korban, a 16-17. században alakult ki a magázás is, ami szintén hasonlóan nagy jelentőségű változás, ami nyelvi és társadalmi esemény is volt egyben. Noha a társadalmi viszonyok addig is jelölve voltak a megnyilatkozásokban, azt sugallta, hogy a társadalmi változások nagyobb mérvűek, mint addig voltak, s így a különbségek érzékeltetése nyelvi szempontból is fontossá vált.

 

Átmenetet képező formák

Az első lépés az udvarias tegezés különböző módozatainak kialakulása volt. Tiszteletet adó címekkel, megszólításokkal, kifejezésekkel egészítették ki a második személyű névmást: pl. te Kegyelmed, többes számban is: ti Nagyságotok. A megváltozott megszólításhoz igazodott az igeragozás is: a Kegyelmed valójában harmadik személyű forma, s az állítmány is harmadik személyű ragot kapott. A második és harmadik személyű formák még jó ideig együtt éltek, keveredtek is, főleg, mert az igyekezet ellenére sem volt mindig világos, mit lenne jobb használni. Mai szemünknek, fülünknek igencsak furcsán hat egy olyan összetett mondat, amelynek egyik tagmondatában az állítmány harmadik személyű, a következőben pedig második személyű, holott ugyanarra az alanyra vonatkozik: „Nagyságod írja meg, mi akaratod…”

A kísérő megszólításként használt kegyelmed idővel egyre semlegesebbé vált, eredeti jelentése elhomályosult, s az egyre alacsonyabb társadalmi státuszúakkal szemben is használni kezdték. A semlegessé válás következtében aztán megjelentek a 21. század embere számára már csak a népmesékből, ízes-népies versekből ismert kelmedkend alakok. A magázás evolúciója a 18. század végére jutott el oda, hogy már kísérő megszólítás nélkül kezdték használni a harmadik személyű névmásokat a társadalmi távolság kifejezésére.

 

Honnan jött a "magá-zás"?

A tiszteletadás megnevezésére szolgáló magázás szó a maga visszaható névmásból ered. A maga kegyelmed (16. század) szókapcsolaton keresztül válik személyes névmássá, és lesz belőle maga egyes számban és maguk többes számban.

maga használata azonban nem volt kölcsönös: a magasabb rangúmagázta le az alacsonyabb rangút. Egyszerűen, implikálva a rangbéli különbséget. Ma a magázás szolidárisabbnak mondható formája ez a névmás. A tőlünk társadalmilag nem túl távoli személyekkel szemben használjuk, egészen családias jellegű is lehet. Azonban sokszor megüti a fülünket a „bántó nyelvhasználat”, ugyanis tiszteletlenséget is könnyen ki lehet fejezni a magá-zással. A sértő szándékkal történő alkalmazása már a maga személyes névmásként való feltűnésekor is előfordult. Sőt, olyannyira pejoratív jellegű volt, hogy írásban eléggé ritkán alkalmazták. A negatív vélemény a magá-zásról máig megmaradt. Ezért fordulhat elő, hogy a teljesen jóindulatú, pozitív jelentést sugalló használatát is sokszor kritika éri, és a beszélők háromszor is meggondolják, illik-e használni.

 

A rideg "önözés"

Az ön névmás használata már az újmagyar kor elejéről, a 18. század végéről adatolható, de akkor még eléggé szórványos volt. Később, a 19. században kezdték gyakrabban használni, nem kis segítséggel.Széchenyi István gróf érdemeihez sorolják az ön névmás elterjesztését, az udvariasabb magázás formájaként. Széchenyi nagy reformer volt, aki nemcsak a politika újraszervezését tartotta szem előtt, de a társadalmi átalakulást és a kultúra formálódását is. Ezért volt fontos számára a társadalmi érintkezés előkelőbb formáit népszerűsíteni, és az anyanyelvet ápolni. Ezek keresztmetszetében jelenik meg a kommunikáció udvarias és illendő formája, amit nemcsak a felső társadalmi osztályoknak illendő elsajátítania. Minden embernek kellő tisztelettel kell megszólítania a másikat, és erre a magá-zásnál jobb formának tűnt az ön-özés. Az öntudatos szóalkotás eredménye, az ő egyes szám, harmadik személyű személyes névmás felújítása az önbelőleönmaga összetételek első tagjának önállóvá tételével. Széchenyi javaslata, hogy a német sie (’ő’) >Sie (’ön’, illetve ’önök’, udvarias magázó formák) mintájára használják azön névmást, annyira népszerű lett, hogy sok nyelvújításkor született szó is megirigyelné a sorsát: ma is aktívan használjuk. Jobb híján. Mert a magázás megbélyegzett, az önözés pedig túl ridegnek hat némely helyzetben. Így marad az udvariasság tükrözésére a tiszteletteljes, címeket is kiemelő, néven szólítás; vagy uramozás, hölgyemezés, asszonyomozás, ha nem ismerjük az illető nevét.

 

Retorziók

Ha a társadalmi érintkezésben a résztvevők valamelyike megszegte a kommunikációs-kulturális normákat, beleértve a tegezés és magázás közti választást, akkor akár az életét is veszélybe sodorhatta. A nyelvi tiszteletlenség azonos rangúak esetén párbajhoz, az alacsonyabb rangú tiszteletlensége a hatalmasokkal szemben súlyos, akár halállal fenyegető büntetéshez is vezethetett. Sajnos a magasabb rangúak az alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodás nem járt különösebb retorziókkal. Ezt is sugallja, hogy az egyenlőtlen hatalmi viszonyokban egyoldalú volt a magázás használata: az alacsonyabb rangút nem magázta a nemes úr (vagy legalábbis nem volt jellemző régebbi korokban). A középkortól előre haladva az időben a tiszteletlenség következményei fokozatosan enyhülni látszottak, bár a sértett fél egyéni gondolkodásmódjától is függött, nemcsak a korszellemtől. Ma már legfeljebb megfeddnek bennünket egy-egy rosszul választott megszólítás miatt, vagy lecsúszunk egy állásról, vagy elássuk a szépen bimbózó üzleti kapcsolatot – de az életünkkel szerencsére már nem kell fizetnünk egy ilyen bakiért.

 

Déva

 

77 komment

Címkék: magyar nyelv széchenyi tegezés magázás

A bejegyzés trackback címe:

https://nyelvisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr892564446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aeidennis 2011.01.06. 11:21:38

Egy kis adalék a témához:
Az arisztokrácia és az úri középosztály megszólításai a Magyar Királyságban:
regnumportal.hu/node/506

oliva 2011.01.06. 11:22:45

Gróf úrék jól ráértek életbonyolító marhaságokat kitalálni, merthogy jól ráértek. Mér' nem volt jó a tegezés???

aeidennis 2011.01.06. 11:23:08

Egy kis adalék a témához,
Az arisztokrácia és az úri középosztály megszólításai a Magyar Királyságban
_regnumportal.hu/node/506

al Dajjal 2011.01.06. 11:24:11

Ha már nyelvisztán, kérlek futtass végig rajta egy helyesírás-ellenőrzőt!
Amúgy jó cikk, csak olvasni kín.

Netszamuráj 2011.01.06. 11:31:11

Nagyon érdekes írás, a magázás kialakulására mindig is kíváncsi voltam. Szerintem egyébként a magyar magázás bizonyos szempontból fejlettebb mint mondjuk a német vagy a francia, hiszen mi egyes vagy többes számot is ki tudunk fejezni az igeragozással. Németben ugye t/3, franciában meg t/2 a magázás, azaz nincs Ön meg Önök.

Viszont amit én nem érzékelek, az a maga és Ön közötti "udvariassági" különbség. Ezt a két szót mindig is egymás szinonimájának éreztem, írásban az Önt használom, de szóban gyakorlatilag nem teszek közöttük különbséget. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mások is vannak-e ezzel így.

aeidennis 2011.01.06. 11:37:42

Én még arra lennék kíváncsi, hogy mi a különbség a "meghívlak titeket" és a "meghívlak benneteket" között, illetve ez összefüggésben van-e a magázással.

egeresz 2011.01.06. 12:03:11

gyere ide
jöjjön ide
tessék idejönni

legalább 3 féle forma (tegezés, magázás, tetszikelés) van a magyarban. Nagyon hiányolom a tetszikelés megemlítését, pláne magyarázatát :-)

_karmapolice_ 2011.01.06. 12:07:00

al Dajjal 2011.01.06. 11:24:11
Ha már nyelvisztán, kérlek futtass végig rajta egy helyesírás-ellenőrzőt!
Amúgy jó cikk, csak olvasni kín.

+1

Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2011.01.06. 12:15:37

én ezt az írást már olvastam vagy itt, vagy egy másik nyelvblogon.

Nevem Earl 2011.01.06. 12:20:03

Jó írás, engem is érdekelt már a téma. Az a helyesírás-ellenőrzés viszont tényleg nem fog ártani... :)

BBBöö 2011.01.06. 12:22:01

Nekem az Önözés az egy emelkedettebb, illemtudóbb forma mint ahogy a cikk is írja. A magázás bunkónak hangzik bizonyos esetekben

Szalacsi_Dezső 2011.01.06. 12:27:22

na és a csendőrpertu? Az se smafu.
Csókolom a kisztihandját. :-)

CJKrisz 2011.01.06. 12:43:38

Érdekes azért ez az udvariassági dolog. Pl. ha a szomszéd Józsi bácsinak, aki maholnap 85 éves, reggel azt mondom, hogy "Szervusz Józsi bátyám, hogy szolgál az egészséged?", akkor az udvariatlanság? Szerintem nem. Persze ez nyelvek szerint változó. A lengyel nyelvben teljesen elfogadott a magázás, még az osztálytársak is gyakran magázzák egymást, persze ez azért egyre inkább kezd elfelejtődni, formálódik a nyelv, a tegeződés kényelmesebb, barátságosabb, közelebb érzik magukat a beszélgető felek egymáshoz.

Fue · http://www.english-hungarian.com 2011.01.06. 12:45:57

Nagyon jó kis összefoglaló, köszi.

Érdemes lett volna a vége felé megemlíteni, hogy jelenleg is hatalmas változások történnek: a tegeződés egyre terjed, a magázódás kezd a hivatalos érintkezésekre visszaszorulni (főleg a fővároson kívül). Gyerekkoromban még nem fordult elő, hogy 40 év körüli ismeretlenek boltban, benzinkúton, kocsmában, moziban, lényegében hivatalos kapcsolaton kívül akárhol kapásból tegeződnek, sőt sértésnek, fennhéjazásnak veszik a magázódást. Nem véletlen, hogy a fórumokban is tegeződünk, sőt ezen a területen a magázódás kifejezetten kirívó, bántó.

Ez esetleg megérhet egy külön cikket... Bár a jelenkor folyamatait mindig nehezebb átlátni.

Csokonai Vitéz Műhely 2011.01.06. 12:49:45

Nekem tetszett a cikk, több ilyen kellene az Indexen.
egeresz:"Nagyon hiányolom a tetszikelés megemlítését, pláne magyarázatát :-) "
A teszikelés udvarias formaként nagyon sok nyelvben előfordul, alapvetően a latinból eredeztetik;
latin: si placet "ha (neked úgy) tetszik".
francia: s’il te/vous plaît "legyél/legyetek/legyen(ek) szíves(ek)". Szó szerinti jelentése "ha neked/nektek/ön(ök)nek tetszik."
Vagy az angol "if you please."
A tessék kifejezés pedig az udvarias felszólítása a tetszik szerkezetnek.

Visszatérve az önözés-magázás-ra. Ha jól tudom, a vietnámiban 6 féle magázós szerkezet létezik, ráadásul 3 különböző ragozással. Ha ezt valaki kifejtené, szívesen olvasnám.

bruno futuro 2011.01.06. 12:55:04

fain blog, visszatéregetek ide még.

grrr 2011.01.06. 13:04:54

Szerintem is nagyon jó és érdekes írás, köszönjük! Engem is érdekelt már ez a téma.

Tényleg egyszerűbb lenne az élet a magázás nélkül, sokszor csak bonyolítja a dolgokat, de sokan ragaszkodnak hozzá, és valószínűleg nem is fog mostanában változni ez. Akik ragaszkodnak hozzá, azért teszik, hogy adjuk meg a tiszteletet a másiknak. Nos szerintem ez nem ezen múlik, lehet magázva is tiszteletlennek lenni, és tegezve is tisztelni a másikat, ahogy ez tökéletesen működik más nyelvekben is. De hát nálunk ez alakult ki, ehhez kell alkalmazkodnunk.

Andie 2011.01.06. 13:09:19

@Netszamuráj: Én is ezt vártam a cikktől, hogy végre megmagyarázza, mikor, melyiket kell használni? De végül ez elmaradt. Pedig nem is olyan régen egy bloghozzászólásban valami hasonlót olvastam: "...összevissza használod a magázást és Önözést, nem tudod melyiket mikor kell alkalmazni..."
Na onnantól kezdve vagyok én kiváncsi, hogy tényleg, mikor, melyiket kell használni?
Én egyébként kizárólag az Önözést használom.

Ja, és külön témát érdemelne a manapság egyre inkább elharapódzó, Önözés mintájára kialakult nagy kezdőbetűs Tegezés. (Te, Hozzád, Neked, Részedre, sőt, láttam már olyat, is, hogy Én, meg Nekem!!!)

grrr 2011.01.06. 13:10:05

Meg persze amellett, hogy bonyolítja az életet a magázódás-tegeződés kérdése, a tegezés sokkal közvetlenebb viszony is két ember között, magázásnál pedig mindig van valamekkora távolság. Hogy ez jó vagy nem, arról pedig lehetne vitázni.

aeidennis 2011.01.06. 13:13:14

@Fue: Én a saját nagyapámat is magáztam... Az egész "újrategeződés" valahol 1945 után kezdődött, azelőtt nem volt olyan, hogy "Horthy Miklós, elvtárs pajtás"

Barisnya 2011.01.06. 13:19:18

@BBBöö: Buunkó módra tegezni is lehet. De ha ara a régi slágerre gondolunk, hogy "Odavagyok magáért,.. " az nem bunkóság, ugyebár? Főként a hangsúlytól függ, meg persze a tartalomtól.. Mert sem az nem udvarias, hogy Ön egy barom, sem az, hogy te egy barom vagy.
Jókai egyébként azt írta az Egy az Isten c. regényében, hogy a magázás bizalmasabb megszólítási forma, mint az önözés vagy a kegyedezés. Ez utóbi valaha igen udvarias alak volt, ma mr inkább nevetséges..

armitage 2011.01.06. 13:26:37

@aeidennis:
Ez egész jó adalék lenne, ha nem lenne benne egy durva hiba: a "nagyságos" és a "kegyelmes" célcsoportjai fel vannak benne cserélve :(

Helyesen:

kegyelmes: plébános; az alezredes és őrnagy; a miniszteri osztálytanácsos... stb.

nagyságos: minden további értelmiségi foglalkozású társadalmi réteg.

Ha már őcímkórságáról van szó, akkor legalább a helyes meghatározásokat betartani kegyeskedjenek :)

aeidennis 2011.01.06. 13:45:27

@armitage: Köszönöm, továbbítom az észrevételt az illetékeseknek.

bugylikulacs 2011.01.06. 13:50:05

örülök ennek a cikknek. Érdekelt már régóta.
A magázódást nagyon szeretem. Szerintem is ez egyfajta tisztelet adás a másik felé, hiszen ha nem tereltünk együtt disznót, miért tegezném le. Írásban én is inkább az Ön megszólítást használom, mert leírva, a maga tényleg nagyon szárazul, kicsit talán bunkón is hat. Ha a magfelelő hangsúllyal mondjuk, akkor máris a tisztelet adás egyik formája lehet. Amikor két ember átvált magázódásról tegezésre, az érzékelteti, hogy a viszonyuk elért egy bizalmi szintre, ahonnan ezt már megengedhetik maguknak. Csodálatosnak tartom éppen ezért is a nyelvünket, mert ezekkel a nyelvi eszközeinkkel is ki tudjuk fejezni a másik iránti érzéseinket.
Tetszikelni pedig csak az idősebb generációnak szoktam.

Pók · http://poooOOoook.blog.hu 2011.01.06. 13:55:19

"A maga használata azonban nem volt kölcsönös: a magasabb rangúmagázta le az alacsonyabb rangút."

Aztán lejjebb:

"Ezt is sugallja, hogy az egyenlőtlen hatalmi viszonyokban egyoldalú volt a magázás használata: az alacsonyabb rangút nem magázta a nemes úr (vagy legalábbis nem volt jellemző régebbi korokban)."

Most akkor melyik?

bájgúnár 2011.01.06. 14:03:27

Nos azthiszem hogy akár a tegeződést,akár a magázódást netán az önözést használja az ember mindehez hozzátartozik a kulturáltság,alapműveltség.Bármelyiket használhatja az ember a napi kapcsolataiban ha bizonyos illemtannal is rendelkezik.mindegyikkel lehet tiszteletet adni de megsérteni is.Bizony kapásból bunkó aki egyből letegez egy időset vagy egy idegen nem korosztályához tartozó egyént.Bár volt idő amikor azvolt a természetes hogy a kocsmapadlójára köpködött a vendégnép.Hiába írták ki hogy a padlóra köpni tilos!Azóta az átlagember tanúltabb lett.Viszont a megszólitás kulturáltságát igencsak kezdi elfelejteni.

Goompah 2011.01.06. 14:09:46

@Barisnya:

"De ha ara a régi slágerre gondolunk, hogy "Odavagyok magáért,.. " az nem bunkóság, ugyebár?"

Olyannyira nem bunkóság, hogy magánjellegű kapcsolatokban hölgyet csak magázni illik, önözni nem. És ilyen esetben a magázás kimondottan a tisztelet jele.

Goompah 2011.01.06. 14:10:51

@Pók: Nem ugyanarról a korról beszél.

Ipari zen · http://ipari-zen.blog.hu 2011.01.06. 14:14:48

Egy tanmese a magazas nehezsegeirol, nehany evvel ezelott kaptam e-mailben.

A nagyvallalat igazgatoja magahoz hivatja az idos forendeszt, hogy deritse ki, hova tunik minden delben a fiatal fomernok. Eltelik nehany nap, jelentkezik a forendesz.
-Igazgato kartars, szeretnem jelenteni a nyomozasom eredmenyet.
-Tessek, mondja.
-A fomernok kartars minden delben beul az autojaba, elmegy a fiatal felesegehez, ott tolt egy orat, es visszajon.
-Jo, koszonom. Meg lehet erteni, fiatalsag.
-Igazgato kartars, ne vegye tolakodasnak, de eleg regen dolgozunk egyutt, mit szolna, ha tegezodnenk?
Az igazgato eloveszi a repiitalt, megisszak a pertut.
-Hat engedd meg, hogy jelentsem meg egyszer a nyomozas eredmenyet.
-Parancsolj, kerlek.
-Ez a piszok fomernok minden delben beul a kocsidba, elmegy egy orara a fiatal felesegedhez.

BBBöö 2011.01.06. 14:19:19

@Barisnya: igen igen azért írtam h bizonyos estekben. a többivel egyetértek

p.a.r.t.i.z.a.n 2011.01.06. 14:32:40

Van egy szenzációs Karinthy novella a helyzetre, mikor két krapek nem tudja hogy pertuban vannak-e vagy sem, és elkezdenek beszélgetni, ami igen érdekesen alakul:) Egy régi Tanár úr kérem kiadásban olvastam, a címét sajna nem tudom.

v2peti 2011.01.06. 14:33:08

A viccről eszembe jutott egy másik:
-Biztos úr, jöjjön gyorsan, az anyósom felakasztotta magát!
-Engem?

Vagy ne feledjük Karinthy klasszikusát:
mek.oszk.hu/00700/00720/00720.htm#51

wjozsi 2011.01.06. 14:34:59

Érdemes megemlíteni a - szerencsére visszaszorulóban lévő - bizonytalankodó, megszólítást kikerülni igyekvő többes szám első személy alkalmazását.

Pl. Főnök a beosztott hölgynek: "Hogy vagyunk?"
Rendőr a balesetnél: "Menjünk odébb kérem, nincs itt semmi látnivaló!"
Vízparton összefutott távoli ismerősök: "Pecázgatunk, pecázgatunk?"

Nem vicc: saját fülemmel hallottam egy főiskolai tanártól (férfi), amint az egyik várandós - természetesen hölgy - hallgatótól enyhe zavarban kérdezte: "Mikor szülünk?"

nadiposzata 2011.01.06. 14:41:45

@Csokonai Vitéz Műhely: és a japán? :)

köszi a teccikezést.

Állásrafal 2011.01.06. 14:51:19

Friderikusz Sándort kellene ebben a kérdésben kifaggatni. Ő egy egyedi módszer alapján szólít meg embereket, és ezzel mindjárt minősíti is a hozzájuk való kapcsolatát. Le- vagy megbecsülését fejezi sajátos nézőpontjából.

cantata profana 2011.01.06. 14:58:37

Ez a sokfele forma a magyarban egyaltalan nem pozitiv.(bocsanat az ekezethianyert, kulfoldrol irok).
Nem is nyelvi kerdes elsosorban, hanem nyelvi formulakban jelentkezo tarsadalmi viszonyokrol van szo. Nem tudunk egymassal magyarul egyszeru modon beszelni.

Ennek a sokfele ala-fole rendeltsegnek a kovetkezmenye, hogy sokszor nem tudunk egyenesen szembenezve a masikkal egyszeruen koszonni sem, mert eloszor el kell donteni, hogy milyen viszonyban is allunk. lasd pl. amikor a kamaszkori csokolomozasbol atlepo ember nem tudja hogyan koszonjon a szomszed neninek es bacsinak. Azok sem tudjak, hogy mit is mondjanak a 18 eves nagylanynak. Vegtelen a peldak sora. Lasd Karinthy nagyszaru kis irasat, amikor nem emlekszik ket ember, hogy tegezodnek-e vagy magazodnak, ezert beszelnek a megszolitast kikerulve ugy, hogy "Hogy vagyunk, hogy vagyunk?". Kinjukban a vegen inkabb elkezdik anyazni egymast, ahol felszabadultan tegezodhetnek (es ezt Karinthy legalabb nyolcvan evvel ezelott irta)
Szerencsere az egyszerusodes fele halad a magyar nyelv is (kovetve az angolt). Az angolban egy tiz eves kisfiunak semmi problemaja nincs azzal, hogy koszonjon egy akarmilyen koru, akarmilyen tarsadalmi viszonyban allo embernek (akar szaz eves neni, akar tiz eves kortarsa, tegezi es Hello-val koszon).

A bonyolult magyar koszonesi rendszer is a megszolitashoz hasonlo helyzetet tukroz. Nincs egy egyszeru, sima "Hello" vagy "Hi" vagy olasz "Ciao". Magyarul egy tomor "Jonapot-ot" koszonni ismerosnek az udvariatlan (igy a boltban koszonunk). Kezd kialakulni a (furcsan hangzo, de ezt a semleges hasznalati funkciot betolto) "Udvozlom".
Mindez csak azt mutatja, hogy a 20. szazad kozepe ota atalakuloban vannak a viszonyaink es nem alakultak ki ujabb formak. Ezert szinte egyik format sem erezzuk teljesen elfogadhatonak (akar magazunk, akar onozunk, akar tegezunk, akar tetszikezunk), ha olyan valakihez beszelunk, akivel nem egyertelmu es mindennapos a kapcsolat.

Terézágyú 2011.01.06. 15:20:22

@cantata profana:
"Az angolban egy tiz eves kisfiunak semmi problemaja nincs azzal, hogy koszonjon egy akarmilyen koru, akarmilyen tarsadalmi viszonyban allo embernek (akar szaz eves neni, akar tiz eves kortarsa, tegezi es Hello-val koszon). "

1. Hát ugyebár az angol you valójában (történetileg) magázódás: az angol ember csak az Istent tegezi :)
2. Már nem is a 'Hello', hanem a 'Hi' a mindennapos, bárkinek mondható köszönés tudtommal...

Én egyébként támogatnám, hogy a magyarban a Helló váljon, ilyesféle "bárkinek mondható" köszönéssé... ámbár én simán mondom a 'Jó napot kívánok'-ot is bárkinek, hiszen szó szerint ezt kívánom...

Terézágyú 2011.01.06. 15:25:54

@CJKrisz:
"Pl. ha a szomszéd Józsi bácsinak, aki maholnap 85 éves, reggel azt mondom, hogy "Szervusz Józsi bátyám, hogy szolgál az egészséged?", akkor az udvariatlanság? Szerintem nem."

Ha ő megengedte neked, hogy tegezd, akkor nem udvariatlan.
Mellesleg, a tegezést mintegy kiegyenlíti a "bátyám", sőt a "hogy szolgál az egészséged" kifejezés is.

Mindenesetre ugyebár ez a fajta tegezés a Horthy-rendszerben is nagyon dívott (illetve még korábban).

dr. trafik nomac 2011.01.06. 15:26:50

En ugy vagyok ezzel, hogy ha valakire bizalommal tekintek, akkor nem huzok falat a beszedben sem, ha mar valaki szabalyokat allit, ami a teman kivul van, akkor ott nincs is meg a bizalom. Szerencsere egy-ket elfuseralt embert leszamitva, eddig meg mindenki csak orult, hogy alapbol tegezem. Nincs is annal rosszabb mikor a kisgyerek, csokolom bacsival koszon, hal istennek egyre ritkabban hallom ezt, es nem azert mert fiatalodom :)

Csokonai Vitéz Műhely 2011.01.06. 15:30:49

@gigicske: és a japán? :)
Örülök a kérdésnek, ezt kivételesen tudom.
3 féle magázódás van a japánban.
1. Teineigo (udvarias): Ez a legelterjedtebb, így beszélnek a TV-ben, ezt tanítják először az idegen nyelvűeknek. Az igék "masu" ragot kapnak, a mondatok "desu" végződést. Az alap japánhoz bőven elég ezt tudni.
2. Sonkeigo (tisztelettudó): Igy beszélsz a főnököddel, vagy az eladók a vásárlókkal. Eléggé bonyolult, hisz elég sok ige van amit csak ebben a módban lehet használni. Amúgy ebben a módban jelenik meg a tessék japán változata: "kudasai". Persze ezt is össze-vissza ragozzák.
3. Kenjogo (alázatos): Ez már túlságosan udvarias. Akkor használod, amikor a segíségedet ajánlod fel a másiknak. Persze először az engedelmét kéred, hogy felajánlhasd a segítséged. Nagyon bonyolult.
És a legviccesebb az egészben, hogy a leggyakoribb igéknek a ragozása rendhagyó.

Archenemy 2011.01.06. 15:30:57

@nomac: "hal istennek egyre ritkabban hallom ezt, es nem azert mert fiatalodom :) "

Egyre gyengébb a hallásod? :p

rubberbandman 2011.01.06. 15:31:56

jó post. annak tudja valaki a történelmi okát, hogy a seregben az általános és kötelező magázódás mellett a vezényszavak (vigyázz, tisztelegj, etc.) tegező stílusban mennek?

Archenemy 2011.01.06. 15:32:21

@Archenemy:
- Csókolom nénike, milyen a hallása?
- Római katolikus!

UnA 2011.01.06. 15:32:34

Ha már volt a nyelvújítás: volt olyan ötlet is, hogy legyen az ön mellett *őné* is, mint nőnemű forma...

Csokonai Vitéz Műhely 2011.01.06. 15:50:52

@Terézágyú:
Hát ugyebár az angol you valójában (történetileg) magázódás: az angol ember csak az Istent tegezi :)
Pontosan!
Ha hozzáfűzhetem, a tegeződést Shakespeare használta utoljára :
"Romeo, Romeo! wherefore art THOU Romeo? "
A YOU volt a magázódás és a THOU valahogy kihalt. Kivéve az imában: "O God, Thou faithful God"

Kaaaroly 2011.01.06. 15:56:38

A spanyolban azonban megfigyelhető egy ellentétes írányú folyamat. Legalábbis Latin-Amerikában. A T/2 személyt már sehol sem használják (vosotros), hanem a T/3. alakot használják (Ustedes). Délen (pl: Argentína) pedig már a E/2. személy is átalakult (tu helyett voz). Ott a tegeződés már szinte teljesen eltűnt.

kacsa. 2011.01.06. 17:07:19

@Terézágyú: "a Helló váljon, ilyesféle "bárkinek mondható" köszönéssé"
Ha úgy tetszik, nálam valami ilyesminek felel meg. A korombeli (majdnem)idegeneknél használom, de nem hivatalos helyen. Ott kifejezetten zavar, ha letegeznek.
Ennél jobban már csak a csendőrpertu bizonyos eseteit utálom, pl. az egyik volt (egyetemi) tanáromat magázták a diákok, ő meg tegezett minket, tetézve mindezt a "kislányok" megszólítással. Viccesen hatott volna, ha nőként felajánlom a tegeződést :) Ha kiskorom óta ismer valaki, az megint más eset, ott rendben van.
OFF: Az úton-útfélen tegeződésnél jobban utálom, amikor egy idegen puszival akar köszönni. Nekem túl közvetlen, az már igencsak az én "személyes terem".

A Leander-tölgyi M-Bear 2011.01.06. 17:38:14

Íme hiányolt, real-life példamondatok, a'la a stílus maga az ember:
"Uram, Ön egy fartúró, köcsög buzi!
"Hölgyem, maga egy faszszopó kurva"
"Pubi, te egy kis geci vagy!"

prim 2011.01.06. 18:20:16

Uram királyom,... életemet a kezedbe ajánlom. Annak ellenére hogy ez is tegezés, eléggé tisztelettudó és alázatos. Ezt hogy lehetne magázódva( önözve ) kifejezni? :) Ezek a régi tegeződős formák már csak a mesékben lelhetőek fel "nyomokban".

böme 2011.01.06. 20:46:17

Kár volt Széchenyinek megbonyolitani a nyelvtant, jó volt a csak tegezés! Még szerencse, hogy a hímnem, nőnem javaslata nem terjedt el!

szamarhegy 2011.01.08. 12:21:59

Fue, Ez a változás számomra is nehezen követhető (43 éves pasi), ha egy szolgáltatást veszek igénybe, akkor úgy gondolom, hogy én mint vevő, nem tegezem le a másikat (mert annak van egy, heloka, adj már egy 4 napos matricát, lekezelő íze), a magázódás/önözés a munkája és az egymás iránti tisztelet, az én felfogásomban. Főleg benzinkúton találkozom viszont azzal, hogy nemcsak a férfiak, de a nők (!) számára is furcsa, ha nem tegezem le őket. Nem tartom magam modorosnak, de egy 43 éves férfi ne tegezzen le ismeretlen, vagy csak látásból ismert felnőtt nőket, szerintem...

szamarhegy 2011.01.08. 12:46:43

Fue, Ez a változás számomra is nehezen követhető (43 éves pasi), ha egy szolgáltatást veszek igénybe, akkor úgy gondolom, hogy én mint vevő, nem tegezem le a másikat (mert annak van egy, heloka, adj már egy 4 napos matricát, lekezelő íze), a magázódás/önözés a munkája és az egymás iránti tisztelet, az én felfogásomban. Főleg benzinkúton találkozom viszont azzal, hogy nemcsak a férfiak, de a nők (!) számára is furcsa, ha nem tegezem le őket. Nem tartom magam modorosnak, de egy 43 éves férfi ne tegezzen le ismeretlen, vagy csak látásból ismert felnőtt nőket, szerintem...

mentolos nokedli 2011.01.08. 17:14:01

Kicsit késve írok ide,de talán még páran visszatérnek
Egyszóval,52 éves vagyok.Soha nem tegezem le az eladót, ügyintézőt,pincért,,kamionsofőrt,-sok fordul meg a cégnél-,bármilyen fiatal is legyen,akár nő,akár férfi.Ezt tartom normális,távolságtartó,főként hivatalos magatartásnak.
Irritál az állandósult mindennapos tegezés,pláne ahogy a rádióban ,tv-ben megy.Magam nem is igen művelem,csak a közeli ismerősök,rokonok,munkatársak között használom.
A nagyszüleimet,nagynénéimet,nagybácsikat magáztam a szüleimet tegeztem.
A gyerekeim tegeznek,a keresztgyerekeim szintén,ennyit változott a dolog,de a munkahelyemen is csak azzal tegeződök,akivel "hivatalosan" megittam a pertut.Ennek is van egy régi bevett formája.
Ha idősebb férfi,vagy bármilyen korú nő ,csak ő kezdeményezheti,ha fiatalabb férfi ,akkor én.
Eddig ebből nem volt semmi keveredés,vagy csak én forgok ilyen körben?
Na igen,érdekesebb,ha a nagyfőnök a fiatalabb,akkor viszont ő kezdeményezheti.
Volt már rá példa,étteremben -"mit parancsoltok?" kérdéssel jött a cca. 25 éves pincér.
Kicsit szúrós szemmel néztem rá,majd-"Jó napot kívánok,legyen oly kedves 2 vodkát,két kísérővel hozni",kicsit modoros fordulattal rendeltem,és láss csodát,onnantól tudta mi a helyes megszólítás.Vajon miért? Talán ő is érezte,hogy nem egészen korrekt dolog a vendéget tegezni,pláne ha apja korabeli.
Nem igazán értem,mi a baj a napszaknak megfelelő köszönéssel?
Hosszú? Nehogy már ennyire siessünk,hogy ezt sem tudjuk végigmondani,akárkinek is.
A "hello",vagy "helo",meg "hali"-tól egyenesen feláll a tarkómon a szőr,pláne,ha jóval fiatalabb mondja az idősebbnek.Sajnos terjed,"zanzásodik" a nyelvhasználatunk.

dr. trafik nomac 2011.01.08. 19:29:27

@mentolos nokedli: Van aki szereti szolganak tekinteni a pincert, vagy az eladot, de szerintem sokkal jobban jarsz, ha ugy viselkedik mintha a baratod lenne. Fentebb ird valaki errol egy nagyon jo monologot magazas/tegezes.

csántérfa 2011.01.08. 19:45:11

@nomac:
Szó sincs arról,hogy szolgának nézek valakit is mert úgymond kiszolgál az étteremben.
Ha nem tegezéssel kezd,akkor nem ilyen rideg szavakkal kérek akármit is.
Tudok olyat is mondani,hogy :kérek szépen.
Ritka,hogy nem reagálom le azt ami bosszant,méghozzá csendben ,talán mert a vérnyomásom is állandó,115/80.
Nem vagyok egy ideges alkat,nem is lenne szerencsés a munkakörömben.
Már sokszor megkaptam azt is,hogy maradi vagyok.Hát némely tekintetben igen,ezt vállalom is.

mentolos nokedli 2011.01.08. 19:52:15

N@nomac: No para, ez is én vagyok,az is, hogy meg tudjam keresni,hova mit írtam,igaz ritkán,de most összekevertem.
Ez legyen a legnagyobb bajom.
Meg talán másnak is.

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2011.01.08. 21:20:59

@Andie: "Ja, és külön témát érdemelne a manapság egyre inkább elharapódzó, Önözés mintájára kialakult nagy kezdőbetűs Tegezés. (Te, Hozzád, Neked, Részedre, sőt, láttam már olyat, is, hogy Én, meg Nekem!!!)"

Engem ez rettenetesen idegesít - én nagyon sokszor láttam már nagybetűvel azt, hogy Én, szegény emberek azt hiszik, hogy a személyes névmásokat egy az egyben mindig nagybetűvel kell írni. Ilyen vitám is volt már, meg sem lehetett győzni őket arról, hogy nem így van. Röhejes is az egész, a Hozzád pl. úgy néz ki, mint egy romantikus vers címe, a neten millió helyen látható "elmész Te a kurva anyádba"-szerű szövegek meg már kész kabaré.

Viszont fel kell hívjam a figyelmedet arra, hogy bizony az ön szót sem kell nagybetűvel írni. Persze lehet úgy, ha valaki nagyon-nagyon-nagyon udvarias akar lenni, de mi a fenének akarna mindenkivel? Automatikusan mindig nagybetűvel írni semmi értelme, hiszen akkor már semmi különös nincsen benne, nem közvetít plusz udvariasságot. Az önözés szót meg pláne nem is szabad nagybetűvel írni.

vatti63 2011.01.08. 23:47:51

Nekem az a véleményem, hogy a tegeződés egyre inkább terjed.
A magázódás akkor (is) helyénvaló, hogyha nem karja az ember, hogy túlzottan bizalmaskodjanak vele, ezért így igyekszik megtartani a távolságot.
Én egyébként akivel lehet (jó, bizonyos korosztályon belül),
de tegeződöm. 47 éves pasi vagyok, és ha nem tegeznek vissza a fiatal eladólányok pl, vagy a postán, általában udvariasan megkérem, hogy tegeződjünk. Nem utasítottak vissza idáig. Ill. egyetlen-egyszer, vagy 15 éve egy nálam kb tizessel fiatalabb boltos lány, aki nem volt se szép, se okos, de nagyon tartotta a távolságot, pedig semmi egyebet nem akartam tőle, 'bizisten.
Munkatársam gyerekeivel is, pici koruk óta tegeződöm, semmi kivetni valót nem látok ebben. Ha nagyon tiszteletlenek, még meg lehet említeni, hogy nem őriztünk együtt libát. Abban sem találtam semmi kivetnivalót, hogy kb 3 éve teljesen ismeretlenül letegezett az okmányirodában levő férfi ügyintéző, aki, mint kiderült velem egyidős.

kicsi bogár 2011.01.09. 10:23:26

Ez a poszt nagyon tetszett! Valamikor rég, mikor a maga szót használtam, többen rám szóltak, hogy beszélek velük... milyen tiszteletlen vagyok... :( pedig semmi rosszindulat nem volt bennem, sőt, azt hittem kedves vagyok.) Az ön szót ritkán használtam, de nem is oly rég, pár hónapig hallgathattam, hogy nekem mondták és "Ön" hogy van?... nem szerettem, ha így kérdezték. Durvának hatott, hogy: Ön... Szerintem sokan nem tudjuk mi a helyes megszólítás.
Ön egy marha. pl. ez így jó.
Vagy: Ön egy hülye.
Maga, hogy képzeli ezt? Ön hogy képzeli ezt? pl. mintha mindegyik helyes megszólítás lenne...
De a tiszteletet minden formában meg kell adni, ha van olyan helyzet.
A tegeződés, akár 90 éves, akár 50, az interneten való megismerkedéskor elterjedt. Ezt használjuk egymás felé.
Vagy, a hülye autós nem figyel, nekimegy a másiknak: Te marha... nem látsz???
:)

ZöldszemM2 2011.01.09. 10:29:07

@Fue: Bizony így van.
A fórumokon majd mindig tegezzük egymást.
Van ugyan kivétel. A kapcsolat.hu - egy történelem tanár féle többször is kikérte magának, hogy letegezték.
Szegíny kissé frusztrált volt !
Erről jut eszembe, visszamegyek hozzá és MAGÁZNIfogom Mondja maga ... !

ZöldszemM2 2011.01.09. 10:32:30

@vatti63: Az urológust is letegezed ?
Amikor masszázst csinál ??

ZöldszemM2 2011.01.09. 10:39:09

És mi a véleményetek arról : 25 max 30 éves riporternő letegezi a 17 -18 éves fiatal embereket.
Volt már példa amikor a fiúk visszategezték a nőcit, erre leesett nála a tantusz.
Mindig rá kell érezni a helyzetre.

Amathea 2011.01.09. 10:57:14

Rádiós újságíró vagyok,és úgy tapasztalom, hogy az önözés megöli az intim hangulatot, alapvetően alkalmatlan arra, hogy olyan dolgokat osszon meg velem a riportalany, ami a szíve mélyéből jön. Mert udvarias, de színtelen, szagtalan, távolságtartó forma. Egy politikust bármikor "leönözök" egy szakinterjúban, mást inkább finoman magázok, nagyon ügyelve a kedves, emberi hangra, mert alapvetően minden ettől függ, de sokszor inkább kerülöm a megszólítást. A Jókai-regények önöző hősei milyen messzinek, távolságtartónak tűnnek, például ettől is!Széchenyi a történelmi példaképem, de ezt a sie-ből magyarosított önt mindig utáltam. Látott valaki régi magyar filmet, amelyben Jávor Pál önözte volna a hölgyet? Ha tőlem egy férfi önözve akarna valamit, biztos,hogy három bástya mögé bújnék és bezárkóznék! S még valami a filmek köréből: elterjedt a szinkronizálásnál, hogy az indulatból, sértésként mondott kifejezéseket önözve fordítják, amit a hétköznapi nyelv csak magázva tesz meg. "Uram, ön egy tulok!"-ilyet maximum egy Rejtő-hős mond, de ez is nyelvi humor, hiszen a kifinomult, tiszteletteli távolságtartás és a sértő szándék közti különbözőségre játszik rá.

ildsisy 2011.01.09. 11:01:30

Azt nem szeretem, de nagyon, ha neves művészeinket, főleg az időseket (!!!) letegezi egy riporternő vagy riporter!!! Ez nem szép. Egy 50 évvel idősebb művésznek meg kell adni a tiszteletet, hogy ne tegezzük le!!!
De, minden megváltozott már az országban, miért is csodálkozunk???

A Kárpátok Ostora 2011.01.09. 11:43:50

@Csokonai Vitéz Műhely: Minden nyelvben a leggyakoribb igék ragozása rendhagyó.

szamarhegy 2011.01.09. 11:52:47

@mentolos nokedli: Minden változik, a nyelv, a nyelv használata pláne. Állhatunk kősziklaként :), de a nyelv éppen a kapcsolatteremtés eszköze, tehát használatánál döntő, hogy a társadalom, a közeg milyen új szabályokat kezd kialakítani. A poszt is erről szól, meg az én problémám is. Az Interneten nem tudnék magázódni, annyira idegen ettől a közegtől, hogy felesleges modorosságnak tűnne, itt nem 13 éves és 80 éves, nők, férfiak, hanem vélemények állnak szemben, vagy mellett. Teljesen normális, hogy ha online sakkozom, akkor az ellenfél lehet 12 éves magyar srác, lehet 30 éves görög bárpultos csaj, mexikói 50-es családfő, 80 éves magyar nyugdíjas. Úgy tűnik a tegeződés megállíthatatlan, egy köztes időszakban vagyunk, amikor még csak rész területeket hódított meg. Üdv.

mentolos nokedli 2011.01.09. 13:44:31

@szamarhegy:
Igen,mindez igaz, itt jobb híján elfogadhatónak tartom.
Amit írtam az a személyes,közvetlen kapcsolatokra vonatkozik.Soha eszembe nem jutna,hogy pl. a munkatársaim kiskorúként megismert,akár időközben már felnőtté vált gyerekeinek megengedjem hogy tegezzenek,de ez viszont is érvényes az én fiaimra. Egyszerűen így tartom helyesnek. Soha nem tegeztem a feleségem szüleit sem,holott ez már bevett szokás.Még csak szóba se került.A mai napig is van,15 évig volt munkatársam,már nyugdíjas,magázódunk.Semmi kivetnivalót nem találok abban,hogy:"Jó napot Laci bácsi",mert 20 évvel idősebb nálam és nem ittunk pertut.
Az akkori Tsz. elnökkel meg igen.
Nem vagyok rendmániás,de adjuk meg a módját mindennek.
Száz szónak is egy a vége,látom a változást de nem igazán örülök neki.Nagyon sok példa van arra,hogy sokan,főként fiatalok visszaélnek ezzel az egyfajta bizalmaskodásnak is tekinthető tegeződési lázzal.
Csúnyán hangzik,de néha helyénvaló lenne elővenni a :"nem őriztünk együtt libát,vagy a mikor ittad meg a lábvizemet?" kérdést,helyretenni az illetőt.
Egyszerűen ezt a neveltetést kaptam a szüleimtől,szűkebb rokoni körből,de ez még konfliktus forrása sohasem volt,ugyanis nem hirdettem-hirdetem fennhangon,-kivéve ezt a fórumot.Itt is inkább csak kiváncsiságból,kinek mi a reagálása.
Üdv.

szerdabandi 2011.01.09. 15:19:59

Őszinte sajnálattal látom azt, hogy egy ilyen nyelvészeti kérdéssel foglalkozó cikkben is előfordul az a rendkívül zavaró, modoros hiba, magyartalan szerkezet és ragozás, amivel a beszélt nyelvben még nem, de írásban egyre többet találkozom: "Sajnos a magasabb rangúak az alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodás nem járt különösebb retorzióval." (Utolsó fejezet 5.-6. sora.) Ez így kimondva értelmetlen! Ezt vagy úgy kellene mondani, hogy "...a magasabb rangúaknak az alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodása...", vagy "...a magasabb rangúak alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodása...", esetleg "...a magasabb rangúak részéről az alacsonyabb rangúval szembeni gorombáskodás...".
Remélem, hogy ez a hibás fogalmazás csak elírásból, sajtóhibából származik és nem tudatos!

vatti63 2011.01.09. 16:20:54

@ZöldszemM2:
Nem járok urulógushoz, orvoshoz is csak elvétve. Eléggé egészséges életmódot folytatok. De pl.az orvosokkal következetesen magázódom. Néhány éve, amikor a fogamat csináltattam (biztosan tudjátok, hogy az eléggé gyötrő, fájdalmas tortúra) szóval akkor a velem kb egykorú doki, mikor mondtam, hogy tömény alkohollal próbáltam érzésteleníteni, akkor rámszólt egy az egybe, hogy: "maga hülye, tudhatná..." és folytatta az okfejtést.
Mentolos nokedli, veled nem igen értünk egyet, bár nagyon tisztelem ez irányú véleményed. Lehet, nem ez jött le, de én alapvetően tisztelem magam körül a rendet, és tegezve is helyre lehet tenni az illetőt. Ettől nincs harag, de tudja, hogy mit tehet, mit nem.
Másrészt, vagy bevalljuk, vagy nem, de sokan úgy vagyunk ezzel, hogy nem akarjuk olyan öregnek, begyepesedettnek láttatni magunkat, van egy kis kisebbségi komplexusunk is talán a korunk miatt, és ezért, hogy fiatalnak mutassuk magunkat, tegeződünk. Biztos közületek is sokan látták
a Kovács Katival, az énekessel készült riportot, és ő is mondta, hogy szinte mindenkivel tegeződik, mert ő nem 65 évesnek, hanem annál jóval fiatalabbnak érzi magát.
A 'neten elvétve lehet találni olyan fórumozókat, akik szándékosan nem tegeződnek. Van egy illető, akinek az a nickneve, hogy "netegezz" Amennyire kiderült, ő pl 70 fölött van néhány évvel. Ill. emlékszem, valamikor az athéni olimpia kapcsán a sportlapnál kérte ki magának egy fórumozó, hogy milyen jogon tegezzük őt.
Na még ehhez annyit, hogy amikor a magyarországi netezés, fórumozás elkezdett terjedni, akkor rádióműsorok tucatjai foglalkoztak az illemszabályaival, az ún "NETIKETT-tel"
Abban mindig nyomatékosan hangsúlyozták, hogy itt, a világhálón mindenki mindenkivel tegeződik, korra, nemre, társadalmi státuszra való tekintet nélkül. Ezek a '90-es évek végétől datálhatók. Én következete4sen ehhez tartom magam, még akkor is, ha olyan "már bocs, de sültbunkóval" hoz össze a háló, hogy igencsak tartani kellene amúgy vele a távolságot az életben. Magázódva...

szamarhegy 2011.01.09. 20:22:33

@vatti63: Arról már nem is beszélve, hogy a neten vélemények találkoznak egymással, és az életkor nem áll egyenes összefüggésben az érett, rendszerezett gondolatokkal. A (netes) tisztelet viszont igen, legalábbis részemről.

hammasz 2011.01.10. 08:37:24

@Csokonai Vitéz Műhely:
Én speciel hindiül tanultam régen, abban kétféle módja van a magázódásnak. Az egyes szám második személyű igealakot szinte nem használják, illetve csak a nagyon kicsi gyerekek, vagy ha egy magas kasztba tartozó igen alacsony kasztban lévőhöz szól (vagy ha bárki anyázik).
A gyerekek az iskolában gyorsan megtanulják, hogy többes szám második személyű alakot használjanakha egymással beszélnek, ha még nagyobb státuszú személyhez (pl. tanár) szólnak, akkor a többes szám harmadik személyt használják, emellett általában udvarias megszólításként a "dzsi" szót is hozzáteszik a névhez (pl. Gandhidzsi, a róla szóló filmben is így volt.)

Daenerys 2011.02.09. 20:11:57

Én könnyen tegeződöm, ha szimpatikus valaki, de ha egy középkorú férfi tegez, elég csúnyán nézek rá. Fiataloktól oké, nagypapáktól is, de egy apámkorút mégsem tegezhetek vissza kapásból, ha úrinő vagyok.

Amit gyűlölök, az a "hölgyem". Főleg harmincöt és ötven közötti, kellemetlenkedő bürokrata picsáktól.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2011.03.11. 19:12:12

@armitage 2011.01.06. 13:26:37
Ez egész jó adalék lenne, ha nem lenne benne egy durva hiba: a "nagyságos" és a "kegyelmes" célcsoportjai fel vannak benne cserélve :(

Helyesen:
kegyelmes: plébános; az alezredes és őrnagy; a miniszteri osztálytanácsos... stb.
nagyságos: minden további értelmiségi foglalkozású társadalmi réteg."

Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!
A plébános tiszteletes úr, te buta!

Géza_bácsi · http://gezabacsi.postr.hu/ 2012.04.11. 11:39:05

Sokan a magázást és önözést egyaránt magyartalannak tartják, lehetőség szerint kerülik. Indoklásuk néha: "Ha Istent is tegezem, téged miért magázzalak?" Mások (pl. színészek) azt mondják: "Céhen belül tegeződjünk". (Színészként megfordultam egy-két színházban, bábszínházban, mindenhol első nap én fizettem az első kör "pertut". Egyébként a színházi demokrácia első és egyetlen alapszabálya: "Ha megittad a rendezővel a pertut, tegezheted. Slussz!")
Családunkban mindenki mindenkit tegez. Kivétel: ha a gyerek rossz fét tesz a tűzre, akkor a szülők magázni kezdik. Ha folytatja, jön a nyakleves - bár általában a magázás is bőven elég.
Nagyobb baj az, hogy sok magyar (sajnos nem csak gyerekek) csak kétféleképpen tud köszönni: "Szia" vagy "Csókolom". (Ja, hogy "Jónapot"? Az nem köszönés, azt az iskolában kell mondani...)

Forestjo 2012.10.30. 15:38:21

Sok érv és ellenérv hangzott el itt a majdnem két év alatt. Én a magam részéről az ősi és EREDETI tegezést favorizálom, mert egyszerűen az a természetes! Valaki idézte ezt: "Uram királyom,... életemet a kezedbe ajánlom."
Mi baj van ezzel? Nem elég "tiszteletteljes"? De, azt tartom, hogy ez így még egy királlyal szemben is tiszteletteljes volt, pár száz évvel ezelőtt nálunk is nagyon megfelelt bármelyik királynak!!!! Akkor most miért is háborodnak fel a magázás fanatikus hívei - ha TISZTELETTEL bár - valaki tegezve szólítja meg őket?

Egy egyszerű és rövid példa (megesett már nem egyszer): a pincér - a legnagyobb tisztelettel, de tegezve szólítja meg a számára ismeretlen vendéget. A vendég ezen csúnyán felháborodik, és ki kéri magának az "inzultust". Vajon itt VALÓJÁBAN ki volt tiszteletlen a másikkal szemben a kettőjük közül????

Nem hinném, hogy a magyarban (külső hatásokra) sajnos meghonosodott távolságtartó magázáson múlna a tisztelet kimutatásának bármilyen formája is. Minden őszinte ember láthatja, hogy tegezéssel is remekül és a legnagyobb tisztelettel ki tudjuk fejezni a másik ember iránti megbecsülésünket!

Akkor miről is beszélünk?
süti beállítások módosítása