Csilla svájcisapkát, pontosan a svájcisapka etimológiáját szeretné édesapjának ajándékozni. A nyest nem rest, teljesíti a kérést, és megoldja a rejtélyt, amelyet még a Magyar Tudományos Akadémia sem tudott. Igaz, kicsit csal, mert maga is igénybe veszi az MTA segítségét.
Csilla nevű olvasónk kérdezi Facebook-oldalunkon:
Szeretném teljesíteni édesapám egy régi álmát: nagyon szeretné tudni, miért svájcisapka a svájcisapka. Már az MTA NyTUDnak is írt az ügyben, de ott nem tudtam neki választ adni.
Mindenekelőtt szeretnénk Csillának részvétünket kifejezni azért, mert csalódnia kellett a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Valójában csodálkozunk, hogy nem sikerült semmilyen választ kapni, mert tudomásunk szerint a nevezett intézményben nemrég még dolgoztak olyan munkatársak, akik legalább olyan jó választ tudtak volna adni, ha kérdezik őket. Na de ennyit a Nyelvtudományi Intézet személyzeti politikájáról, és lássuk, mi deríthető ki a svájcisapkáról.
A baszk szál
Induljunk el rögtön a kályhától, ami természetesen A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára. Nos, ebben semmi nem szerepel a svájcisapkáról, így elkeseredettségünkben a Wikipédiához fordulunk, mely a következőket hozza tudomásunkra:
Csak nálunk nevezik svájcisapkának – hogy pontosan miért, az nem ismeretes, ugyanis eredetileg a baszkok viseltek ilyen sapkát (ezértbaszk sapkának is nevezik), onnan terjedt át Franciaországba.
Ezzel ellentétesen nyilatkozik a német Wikipédia Baskenmütze szócikke:
Eine Baskenmütze [...] ist eine aus Wolle oder Filz hergestellte Kopfbekleidung, welche mit dem Barett verwandt ist und nicht aus dem Baskenland, sondern aus der Nachbarregion, dem Béarn stammt.
(A baszk sapka gyapjúból vagy filcből készült fejfedő, mely a baretthez hasonló, és nem Baszkföldről, hanem a szomszédos Béarn tartományból származik.)
Megjegyezzük, hogy más források szerint a barett és a svájcisapka ugyanaz. Azt is hozzátehetjük, hogy Béarn még bőven a történeti Baszkföld része, úgyhogy az elnevezés ebben az értelemben „helyes”. Amiért mégis érdemes megemlíteni ezt az adatot, az az, hogy Béarn neve feltűnően hasonlít a svájci Bern nevére. Ha nem lenne jobb javaslatunk, óvatosan megkockáztathatnánk, hogy eredetileg a béarni sapkát értették félre berni sapkának, és ennek alapján született meg a svájcisapkaelnevezés. Ez a forgatókönyv teljes mértékben elképzelhető lenne, ha lenne rá adatunk, hogy a sapkát valaha tényleg hívták béarni vagy berni sapkának – ennek hiányában azonban ez puszta spekuláció.
Az alpesi szál
Van azonban más nyomunk is. Az előbbi idézetből ravaszul kihagyott rész így szól:
in skandinavischen Ländern und den Niederlanden auch Alpenmützeoder Alpino genannt
(a skandináv országokban és Hollandiában alpesi sapkának vagy alpínónak hívják)
Nem nehéz észrevenni az összefüggést az alpesi és a svájci jelző között (gondoljunk csak arra, mennyit hallhatunk mostanában az alpesi valutáról!). Persze meglepő lenne, ha ezt az információt pontosnak tarthatnánk: a skandinávok közül a svéd és a dán Wikipédia ugyanis nem tesz említést ilyen szóalakról, csak a norvég! Ha viszont már itt járunk, érdemes benézni a szomszédos finn Wikipédiába, ahol ilyen elnevezés ugyan nem fordul elő, de a következő adattal találkozunk:
Ensimmäiset sotilasbaretit otettiin käyttöön 1880-luvun lopulla ranskalaisia alppijääkäreitä perustettaessa.
(Az első katonai svájcisapkákat az 1880-as években vezették be a francia alpesi vadászoknál.)
Ez persze kissé elbizonytalaníthat minket, hiszen úgy magyarázza az alpesit, hogy kizárja a svájcit...
A militarista szál
Ha már kelet felé haladunk, nézzünk be az oroszokhoz, hátha ők tudnak valamit, amit mi még nem. Ők a baszkokat szóba se hozzák, szerintük a sapka kelta eredetű, de a középkorban igen népszerűvé vált, mindenhol elterjedt.
Популярность берета в Европе начала падать с середины XVII векас появлением треуголки. Берет продолжили носить только некоторые военные подразделения (шотландцы и швейцарская гвардия папы римского). «Второе рождение» берет пережил передПервой мировой войной, когда его официально ввели в танковые войска и некоторые технические подразделения.
(A svájcisapka népszerűsége Európában a 18. század elején a háromszögletű kalap megjelenésével zuhanni kezdett. A svájcisapkát már csak néhány katonai alakulatnál (a skótoknál és a pápa svájci gárdájánál) hordták. A svájcisapka az első világháború előtt „született újjá”, amikor néhány harckocsizó egységnél és műszaki alakulatnál vezették be.)
Látható, hogy az információk itt is eléggé ellentmondásosak, de most először végre Svájcnál vagyunk! Következő tippünk tehát az lenne, hogy a svájcisapka a svájci gárda alapján kapta a nevét. (A sors iróniája, hogy a szócikk a gárdisták fejfedőjét barettnek nevezi.)
Adatok, adatok
A nyelvtörténész szeret kombinálni, de még jobban szereti, ha adatokkal tudja alátámasztani érvelését. Persze nagyon nem szereti, ha az adatok nem illeszkednek jól felépített elgondolásaiba, különösen, ha ezeket az adatokat más dörgöli az orra alá. Az adatokkal való szembesítést tehát nem kerülhetjük meg.
Mivel e sorok írója szereti a keretes szerkezetet, a cikk végén visszatért a Nyelvtudományi Intézethez, és a megfelelő embernek a megfelelő kérdést tette fel. A megfelelő ember Mártonfi Attila volt – segítségét ezúton is köszönjük –, a kérdés pedig úgy hangzott, hogy mikor bukkan fel először a svájcisapka szó. Nos, meglepően későn, 1935-ben a Nyugatban, Görög Ilona Hazafelé című írásában:
Ott állt kurta, szűk, sötétkék szoknyában, rózsaszín batisztblúzban, hunyorogva a szikrázó napsütésben. Felgyűrűzött, puha, fekete haján hátracsúszott a kis fehér svájci sapka.
Sajnos ez az adat sokat nem segít (annak örültünk volna, ha első felbukkanásakor katonai tematikában jelenik meg, lehetőleg pont a svájci gárdásról szóló szövegben). Mártonfi Attila azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy Nor-coc márkanév alatt a század első felében árultak már svájcisapkát, de csak közvetett bizonyítékot talál arra, hogy ezt már akkor is svájcisapkának nevezték. Ez a közvetett bizonyíték azonban nem akárkitől, hanem egyenesen József Attilától származik, aki Nor-coc című versében így ír:
Nor-coc sapkám hona Svájc, viseli Svarc, hordja Vájsz.
Nos, figyelmes olvasóink már közvetlen bizonyítékot is ismerhetnek, ha felfigyeltek arra, hogy a cikkünk elején látható, a harmincas évekből származó plakáton már szerepel a svájci sapka megnevezés. (Kérdés, hogy a korban ezt sapkatípusnak vagy egyszerűen Svájcból származó sapkának fogták-e fel...)
Összefoglalás
Bár megdönthetetlen bizonyítékokkal nem rendelkezünk, a legvalószínűbbnek a következő forgatókönyv látszik.
A baszkoktól elterjedt sapkatípus a középkorban szerte Európában népszerű viselet volt, de a 18. században szinte mindenhonnan eltűnt. A 19. század végén azonban a katonai egyenruhák részeként újból divatba jött. A svájci gárdánál vagy végig megmaradt, vagy csak a Jules Répond által végrehajtott reform részeként került vissza (a gárdistákról készült reneszánsz festmények alapján) a viseletbe. Mindenesetre amikor a harmincas években Magyarországon megkezdődött a svájcisapkagyártás, akkor a gárda alapján nevezték a sapkát svájcinak – minden bizonnyal azért, mert a nagyközönség körében innen volt ismert (már amennyire ismert lehetett). Az angol Wikipédia szerint a sapka először mint sportruházat, majd mint divatos viselet vált népszerűvé a húszas években, a magyar gyártás nyilván ezt a divatot kívánta meglovagolni. Magyarországon egyenruha részeként a legutóbbi időkig nem használták, sőt, a második világháború után bizonyos változatai (csutkás, kék vagy barna) tipikus munkásviseletté váltak, a kétkezi munkásoknak is a legalsóbb rétegét jellemezte. Antal Imre a Szeszélyes évszakok kabaréjeleneteiben ilyenben játszotta a proletárt: megköszönjük azon olvasónknak, aki ezt dokumentálni tudja nekünk. Helyette következzen egy másik klasszikus!
Fejes László
