NYELVISZTÁN

Amikor azt mondod, a haveroddal elosztjátok a szajrét a meló után, nem is tudod, hogy jiddisül beszélsz. A jiddisből számos szó került át az európai nyelvekbe, mindenekelőtt a különböző szlengekbe. A jiddis kosher a német koscheren át alakult magyar kóserré. A jiddis khaver a német Chaweren keresztül lett magyar haver; a szintén német Meloche pedig meló. Lássuk, mit örököltünk még a jiddisből. 

A magyar nyelv jiddis jövevényszavai elsősorban a bizalmas beszélt nyelvben és a szlengben fordulnak elő, és egy részüket a német argó közvetítette a magyarba. Jiddis jövevényszavaink közé tartoznak például:gój ’nem zsidó’, jampec, jatt, kóser, sakter, samesz, sóher, sólet, stika’csend’. A német nyelv különféle változatainak közvetítésével a magyarba került jiddis eredetű szavak pedig: balhé, bóvli, hirig ’pofon; verekedés’,kampec, mázli, meló, muri, pajesz, sáp, smonca ’semmiség; fecsegés’,srác, szajré, tarhenol ~ tarhál, tréfli ’nem megfelelő’ stb.

Jiddis nyelvű poszterek New Yorkban (Forrás: Wikimedia)

Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? És vajon miért fordul elő olyan gyakran a ló vagy a gémeskút a szövegekben? Néha dúdoljuk, máskor csak hallgatjuk, de sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy egész jelképrendszerek bújnak meg egy-egy népdalunk soraiban. A magyar népköltészet helyenként sikamlós, máshol fennkölt jelentésű szimbólumaival ismerkedhet cikkünk segítségével.

Nekünk ma már szokatlan lehet, hogy a szerelemről vagy a testiségről dédanyáink és dédapáink még igencsak óvatosan szóltak, szólhattak. Képzeljünk csak el egy békés mindennapjait élő kis magyar falut jó néhány évtizeddel ezelőtt: mennyire lett volna ildomos arról beszélni, hogy ki mivel tölti az idejét, miután lement a nap? Esetleg arról, hogy kinek milyenek a tapasztalatai? Ezeket a tabukat egyrészt a mindennapokat meghatározó vallás, másrészt az apró közösségek erős belső erkölcsi „felügyelete” erősítette. Hiszen kinek lenne ínyére, hogy egy-egy megjegyzése után két hétig róla pletykáljanak?

Ugye nem szükséges magyarázni, hogy az alma miért a nőiség egyik szimbóluma?

Önözzelek? Magázzalak? Vagy tegezzem? – A 16. századig általános volt a tegezés. A középmagyar kor végére azonban a társadalmi változások megkövetelték, hogy a különbségek a kommunikációban is nyomatékosabban megjelenjenek, így alakultak ki a magázás formái.

Amit mondunk, az egy dolog. Hogy hogyan mondjuk, abból már több minden kiderül. Beszéd közben különböző döntéseket kell hoznunk, hiszen nem mindegy, kinek hogyan adjuk elő mondandónkat. A speciális mondattípusok, szavak megválasztásában nemcsak érzelmi viszonyulásaink, de társadalmi viszonyaink is tükröződnek.

Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia) - az önözés ebben a korban terjedt el (Forrás: Wikipedia)

Mi köze a nemzetiszocialista szimbólumoknak a germán rúnákhoz? Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, előbb utána kell járnunk, kik, mikor és hogyan használták ezt a régi ábécét mágikus célokra. Az első részben: sörivó harcosok és az osztrák Atlantisz hívei! 

A náci okkultizmus rendkívül izgalmas téma. Épp ezért rengeteg mű is született vele kapcsolatban, de ezek nagy része üres spekuláció. A mágikus hitleri tömeghipnózistól a földönkívüli – vagy éppen tibeti – eredetű csodafegyverekig meglehetősen széles a skála; szinte minden titokzatos elképzelést kapcsolatba hoztak már a német nemzetiszocializmussal. Viszont ha történelmi alátámasztást keresünk, meglehetősen kiábrándító tényeket találunk: számos önjelölt náci varázslót még bajtársai sem vettek komolyan, csodafegyverek azóta sem kerültek elő, és így tovább.

Vígmundr rúnaköve (Forrás: Wikimedia commons)

Egyes Újszövetség-fordítások akár egész mondatokban is eltérhetnek egymástól. Melyik változat a pontosabb? Egy konkrét példán keresztül vizsgáljuk meg a kérdést. Az olykor megdöbbentően heves vita kapcsán szó lesz magyar, angol, latin, görög Bibliákról is, és kiderül, ki az igazi férfi! 

Különböző Biblia-fordítások különböző tartalmúak lehetnek: már írtunk néhány szórakoztató példáról, amikor a Közel-Keleten előforduló állatokmitikus szörnyekké váltak, vagy éppen maga Mózes növesztett szarvakat. Most azonban arra fogunk kitérni, hogyan lehetséges az, hogy bizonyos szövegrészek egyes fordításokban megtalálhatóak, másokban nem. Kinek van igaza? Rosszindulatú hamisításokról van-e szó, gondatlanságról, vagy valami másról? Lehet-e egyik változat jobb, mint a másik – és ha igen, melyik lenne az?

A King James Bible első kiadásának címlapja, 1611 (Forrás: Wikimedia commons)

Sokáig a pszichológiát sem tartották tudománynak, mondja a grafológus, hogy védje a mundér becsületét. Igaza van-e? Öt kérdés és válasz a grafológiáról: mielőtt elemeztetné írásképét, olvassa el cikkünket! Az is kiderül belőle, miért kell valójában kézzel írott önéletrajz és mit csinál az igazságügyi írásszakértő. 

A Népszabadság a minap terjedelmes cikket tett közé a grafológiáról, amelynek szerzője egyértelműen állást foglalt a módszer mellett. Röviden szó volt arról is, hogy „a kézírásalapú személyiségvizsgálat megítélése hazánkban erősen szkeptikus”, de az már nem derült ki, miért. Eláruljuk!

Kézírás Izlandról (Forrás: Wikimedia commons)

Van, aki kívülről fújja, mások elutasítják a slágereket, mondván, hogy színvonaltalanok, alkotóik célja csupán a pénz- és hírnévszerzés. Egy dolog azonban bizonyos; nem szabadna mondanunk semmit anélkül, hogy meg ne vizsgáltuk volna közelebbről a slágerszövegeket, tisztában ne lennénk központi témáikkal, legtöbbször használt kifejezéseikkel, költői eszközeikkel, és azzal, hogy egyáltalán kiről szól, miből áll, hogyan építkezik egy sláger. „Hangoscikk.” 

Hogy miért lesz egy dalból sláger, míg a másikból nem, nem tisztázott. Tanulmányok szerint a véletlennek inkább van ebben szerepe, mintsem valamiféle receptnek, amit betartva, slágert, azaz sikeres, tömegek által ismert dalt írhatunk. A sláger titkai helyett ezért inkább a sláger feltételeit érdemes vizsgálni, amit Lévai Júlia és Vitányi Iván az 1973-ban kiadott Miből lesz a sláger? című kötetükben meg is tettek. A kiadás éve ne tévesszen meg minket, a könyv lehet ugyan régi, de a benne felsorolt és részletezett vizsgálati szempontok örök érvényűek, nagyszerűen alkalmazhatóak a mai slágerek melodikai és szövegi részeinek vizsgálatára is. A cikkben az említett szerzők slágerszövegekre vonatkozó vizsgálatait ismertetjük, és mivel az általuk ismert és felhozott példák számunkra már nem mondanak sokat (lévén az 1930-70-es évek slágereit tartalmazzák), ezért az elmúlt évtized bőséges magyar termését vesszük alapul.

Meg fogjuk látni, hogy a lényeg nem változott.

Kozsó az Ámokfutókból - az egyik legnagyobb slágergyártó. (Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd )

Hogyan vált az oroszlán középkori bestiáriumok szörnyállatává? A fordító akár ember, akár gép, bizony előfordul, hogy hibázik. Tévhitekkel foglalkozó sorozatunk legújabb részéből kiderül emellett még az is, miért (ne) alapítsunk terrorszervezetet, és hogyan ne fordítsunk dalszöveget!

A nyelvvel, nyelvészettel kapcsolatos téves elképzeléseket gyűjtő sorozatunk újabb részében a fordításról – vagy ferdítésről? – lesz szó. Kiderül, milyen váratlan előnyei lennének magyar terrorszervezetek alakulásának (persze mi nem akarunk senkit sem erre biztatni!), valamint az is, szentírás-e a szótár. Oroszlánunk van!

Első tévhit: A gépi fordítás nem jó semmire

Érdekes módon angol nyelvterületen ennek a tévhitnek pont az ellenkezője az elterjedtebb, azaz hogy a gépi fordítás teljesen elfogadható, majdhogynem tökéletes. Valószínűleg ennek a különbségnek az az oka, hogy a magyarra történő gépi fordítás ma még sokszor feltűnően rossz eredményeket ad, így mi rögtön tudatában vagyunk annak, hogy a módszer még nem ideális... viszont hajlamosak vagyunk az ellenkező csapdába esni, és azt állítani, hogy a gépi fordítás használhatatlan és értelmetlen.

Közvetlen és elemzésen keresztüli fordítás. Az utóbbi időben az előbbi vált elterjedtebbé. (Forrás: Wikimedia commons)

Gondolkodott már azon, hogy hányféle mosollyal találkozik egyetlen nap? Észrevette, hogy nem minden mosoly tanúskodik őszinte örömről? Megfigyelte már önmagán, ha szomorú, de megpróbál mosolyogni, akkor egy idő után jobb kedve lesz? Cikkünkben az egyik legalapvetőbb arckifejezést, testbeszédünk egyik legszembetűnőbb elemét mutatjuk be részletesebben.

A mimikai érzelemkifejezés természetes dolog, bár sokféle helyzet adódhat egy ember életében, amikor nem túl előnyös, ha érzelmei kiülnek az arcára. De az sem jó, ha valaki pókerarccal éli mindennapjait, és semmit se mutat magából a környezetének. A mai tudomány, Darwin megfigyelései alapján, az életben maradásra való törekvéssel magyarázza az érzelmek kommunikációjának kifejlődését. A fajok számára a túlélést jelenti az érzelmek kifejezése. A félelem kifejeződése figyelmezteti a fajtársakat a veszélyre, a harag előrevetíteti az agresszív viselkedést. Az emberszabású majmoknál a behódolás, megadás jele egy mosolyszerű kifejezés, sokban hasonlít az emberi mosolyra: széthúzott száj, kivillanó fogsor, fölfelé húzott szemek. A majmok ezzel az arckifejezéssel igyekeznek kimutatni „játékosságukat”, ha veszélyt éreznek. Miért hatásos a játékosság mutatása? Azt üzeni az ellenfélnek, hogy ő játékos és gyámoltalan, mint egy kölyök, és jobban fél a másiktól, mint a vele szembenálló tőle – ezzel kéri, hogy fogadja el, és ne bántsa.

Csíz a csupasz körtefán (Forrás: Wikimedia commons)

Hogyan juttassuk el üzenetünket földönkívüli értelmes lényeknek, esetleg foghatják-e saját célra készült adásainkat véletlenül? Várhatjuk-e, hogy ők is hasonló módon szeretnének kommunikálni velünk? Kis útmutató nácikkal és csinos amerikai színésznőkkel.

Már számos alkalommal írtunk a földön kívüli értelmes lényekkel való kapcsolatfelvételről; szó esett például az afféle korai próbálkozásokról, mint a matematikus Gaussé, aki a szibériai erdőségekbe vágatott volnahatalmas háromszöget, vagy a hidegháborús űrverseny olyan momentumairól, mint a Voyager szondába elhelyezett aranylemez. Több fontos szempontra azonban még nem tértünk ki. Létezik-e egyáltalán olyanfajta kommunikáció, amit minden gondolkodó lény értelmezni tud? Milyen szerkezetű legyen ez, és hogyan juttassuk el hozzájuk? Első lépésben ez utóbbival fogunk foglalkozni.

Kutatások bizonyították, hogy az öngyilkosságra hajlamos személyek nyelvhasználata eltér másokétól. Miben áll a különbség?

Közismert, hogy Magyarország már évtizedek óta súlyos helyzetben van: a világ öngyilkossági és öngyilkossági kísérleti statisztikáinak a legkomolyabban érintett csapatában található hazánk. Igaz volt ez az egész XX. században. 1968 és 1987 között pedig magasan a „világelsők” voltunk. A külföldi szakemberek elképedve kérdezgették is, miért van ez. Mivel nem volt lehetőség több tudományágat bevonó kutatások végzésére, pontos magyarázatot nem adhatunk. Mára már változott a helyzet: öngyilkossági mutatóink úgy a rendszerváltozás időszakától, 1988-tól olyan komolyan csökkentek, amilyen mértékben ez máshol nem volt megfigyelhető – több mint harminc százalékkal esett vissza a hazai öngyilkosságok arányszáma. Ez nagyon örömteli fejlemény, de túl nagy örömre nem ad okot, hiszen az öngyilkossági adatokra tekintve látható, hogy jelenleg így is a hetedik helyen állunk a világ országainak sorában.

Leonardo Alenza (Madrid, 1807 - 1845): Los románticos o Suicida (Forrás: wikimedia commons)

Restnök, szaladár, ugrány és ahány állat csak az állatkertben van: a nyelvújítás korában mindnek új nevet akartak adni. A cikk „a boncolt humorványok közül fejti ki a piros világosságot”, vagyis a nyelvújítás korának vicces teremtményeit gyűjti csokorba.

A nyelvújításról mindenkinek Kazinczy és a 19. század eleje jut eszébe, de már hamarabb, a 17-18. században is született egy halom új szavunk, melyeket írók, költők hoztak létre, és amelyeknek egy része azóta is él. A magyar nyelv ügyére igazán a felvilágosodás eszméinek a terjedése irányította rá a figyelmet a 18. század végén. A szellemi és egyáltalán a művelt polgári lét alapja, hogy az emberek anyanyelvükön is tudjanak társalogni egymással a közélet ügyeiről, hogy anyanyelvükön tudjanak napi híreket, folyóiratokat, tudományos műveket olvasni. Ez még mind nem volt elérhető és kivitelezhető a 18. század végén, amikor a latin mellett II. József a németet is hivatalos nyelvvé tette (ezt utóbb egyébként visszavonta). 1792-ben vezették csak be a magyar nyelvet mint kötelező tantárgyat a közép- és felsőoktatásban, de az egyetemi képzés nagy része latinul és németül zajlott. A magyar országgyűlés hivatalos nyelve csak 1844-től a magyar, ugyanis egyszerűen hiányzott a magyarból az a szókészlet, amivel közügyekről formális keretek között beszélni lehet.

A Mondolat címlapja

Siket vagy süket? Van-e a jelnyelveknek nyelvtana, és hasonlít-e a környékbeli beszélt nyelvekére? Ki lehet-e találni tippeléssel, mit jelentenek a jelek - egyáltalán mindig ugyanazt jelentik-e? Minderről, sőt még többről is szó esik cikkünkben, Obamával és indiánokkal!

Sokan úgy képzelik, hogy a jelnyelvi beszélők mind megértik egymást, mert a jelnyelv univerzális. Ezzel szemben az igazság az, hogy rengeteg különböző jelnyelv létezik, ezek közül egyesek többé-kevésbé kölcsönösen érthetőek, mások viszont egyáltalán nem! A jelnyelvek között is hasonló rokonsági kapcsolatok léteznek, mint a beszélt nyelvek között, de nem azok mintájára. Például a Magyarországon használt magyar jelnyelv az osztrák jelnyelvvel van rokonságban. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején Bécsben képezték a siketek tanárait; Szlovákiában és Csehországban is megfigyelhetőek ugyanilyen hasonlóságok. (Érdekes, hogy amikor amerikai kutatókfelmérték a régió jelnyelveit, azt várták, hogy az orosz jelnyelvre fognak hasonlítani, és ez egyáltalán nem igazolódott be.)

Jelnyelv - használatban. (Forrás: wikimedia commons / David Fulmer)

 Mit neveztek falun miklósozásnak? Kik a nagymiklósok, akik kisbetűvel írják a nevüket? Miért akarták kivonni a forgalomból a mikulás szavunkat? Cikkünkből megtudhatja.

Piros ruhájáról, nagy fehér szakálláról mindenki felismeri, pedig nem is ez a lényeg. Ha jó voltál az elmúlt évben, megajándékoz, ha rosszul viselkedtél, a legjobb esetben csak virgácsot kapsz tőle. Ehhez a kedves és jóságos képzeletbeli figurához a világ különböző tájain különféle hagyományok kötődnek, és elnevezéseiben is különbözhet. Nekünk is van kettő belőle: Mikulás és Télapó.

Télapó és Mikulás (Forrás: Wikipedia)

Mit ünnepelnek a zsidók chanukakor, és mit mondhat erről a nyelvész? Hasznos tudnivalók az idén december elsején kezdődő ünnepről - kiderül, hogyan játsszuk el összes pénzünket, gyújtsuk fel a lakásunkat, újítsunk nyelvet, és haragítsuk magunkra zsidó ismerőseinket! 

Idén meglehetősen korán, december elsején kezdődik a chanuka, ez a nyolc napos zsidó ünnep. Léteznek-e a chanukával kapcsolatos nyelvi érdekességek? Természetesen igen - az olyan alapvető tudnivalók mellett, hogy hogyan kell kiejteni az ünnep és legfontosabb kellékei nevét, az is kiderül, hogyan újítsunk nyelvet ötéves fiunk segítségével!