NYELVISZTÁN

 Nem mindegy, hogy valaki masszázsolajat vagy mazsolaszájat vesz a drogériában Valentin-napra. Ha mégis kifejezetten mazsolaszájat keresett, otthon érhetik meglepetések, mert valószínűleg „csak” masszázsolajat fog olvasni a tubuson. 

A nyelvbotlásokkal, sőt a tágabb kategóriával, azaz a megakadásjelenségekkel sokat foglalkoznak a pszicholingvisták, míg a félreolvasással nagyon keveset, szinte semmit. Az embereket foglalkoztatja a jelenség, elég csak az interneten körülnézni. A nyelvhasználók fórumokon, blogokban teszik közzé frissen tapasztalt félreolvasásaikat – vagy azért, mert érdekesek, vagy mert viccesek, vagy mert jelezni akarnak vele valamit (például azt, hogy fáradtak).

Forrás: http://www.istockphoto.com/

 Telefonon zaklatnak, levélben kérdeznek: közvélemény-kutatók, piackutatók és olykor tudósok is gyakran kérdezik a véleményünket erről, arról. Az attitűdjeinkre kíváncsiak, a válaszainkat döntések meghozatalához vagy azok igazolására használják fel. De mit is lehet kezdeni valójában a válaszokkal? Van-e egyáltalán véleményünk?

Az attitűdök különböző jelenségekkel (embercsoportokkal, divatirányzatokkal, eszmékkel stb.) kapcsolatos beállítódások, hozzáállások. Szavakkal is kifejezhetjük őket, pl. valaki mondhatja, hogy szereti a dzsesszt. Ha emellett gyakran látjuk dzsesszkoncerteken, esetleg tudjuk, hogy dzsesszlemezeket gyűjt, akkor még jobban megerősödünk abban, hogy az illető dzsessz iránti attitűdjei pozitívak. Az attitűdök viszonylag tartós beállítódások, nem szoktak egyik napról a másikra megváltozni, de azért változnak – gyakran az életkörülmények, az életkor vagy személyes tapasztalatok hatására.

Ellentétes attitűdök klasszikus példája: bort iszik, vizet prédikál. (Forrás: Wikimedia commons)

 A női és férfikeresztneveket összehasonlítva rögtön feltűnhet valami: míg a férfiaknál szinte alig találunk keresztnevet, amely kapcsolatba hozható virágnévvel vagy valamilyen növénynévvel, addig a női nem bővelkedik a virágnévi ihletésű keresztnevekben. Cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk.

A virágnevek női keresztnévként történő használatát két ok is motiválta: a virágnevek először bókként jelentek meg azokban a korokban, amikor még egyelemű személyneveket hordtak az emberek. Egy nő szépségét, erényeit, tetszetős tulajdonságait dicsérni akkor is lehetett virághoz hasonlítással, virágnéven szólítással, mikor a bókoló személy éppen híján volt a virágnak (pl. illatos, hamvas, harmatos, szűzies, elegáns, akár egy frissen nyílt virág). Főként uralkodónők, úrnők, nemesi származású hölgyek kapták, illetve hordták a hízelgő, dicsérő virágneveket: Rózsa,Liliom, Viola és maga a Virág.

Talán nem kell magyarázni, hogy a tulipán miért vált erős erotikus szimbólummá... (Forrás: Antonio Calabró/sxc.hu)

 Ha a hírekben Baszkföldről vagy csupán a spanyolországi baszk kisebbségről hallunk, valószínűleg automatikusan a robbantás, a terrorizmus vagy legalábbis egy a jogaiért kétségbeesetten küzdő kisebbség juthat eszünkbe. Cikkünk megpróbálja árnyalni a kérdést, sőt némi hasznos baszk szókinccsel is megismerteti olvasóinkat.

Mit tudhatunk manapság a baszk nyelvről? Leginkább talán azt, hogy egy terrorista szervezet beszéli, amely robbantásaival hallat magáról. Pedig a baszkok állítólag Atlantiszról származnak. Most megtudhatja az igazat. Bár a baszk nyelv bizonytalan eredetű, az –idze végű helynevek miatt gyakran az örménnyel (a grúzzal talán, ha családnévről van szó. köszönet a megjegyzésért F.L.-nek – a szerk.) is rokonítják. Az erről szóló elmélet szerint a baszk nyelv beszélői i.e. 2000 körül érkeztek Kis-Ázsiából Ibériába és Galliába.

2009: ezrek tüntetnek a Baszk Haza és Szabadság, az ETA baszk szakadár terrorszervezet ellen Bilbaóban (Forrás: Miguel Tona/MTI)

 Nemcsak az ókori kínaiak írtak jóskönyvet, hanem a rómaiak is. Ön szeretne valamit kérdezni a császár szellemétől, vagy inkább maradna a Bibliánál? Modern webkettes eszközökkel akár a Twitterből is lehet szövegből jósolni, de kedvenc regényünket is felhasználhatjuk. Az eredményekért garanciát nem vállalunk!

Az emberek szinte bármit képesek felhasználni jóslás céljaira - így volt ez a történelem hajnalán és így van ez ma is. Lehet jósolni kávézaccból, a madarak röptéből, pénzfeldobással, kristálygömbbel... miért pont a könyv lenne kivétel?

Forrás: Wikimedia commons

A könyvjóslás idegen neve bibliomancia. Ez ne vezessen félre senkit, nemcsak a Bibliát szokták használni erre a célra! A biblio- előtag egyszerűen 'könyvekkel kapcsolatos'-at jelent, mint például a bibliotéka'könyvtár' szóban.

Négy gyakori tévhit részletes cáfolata. Tényleg butábbak-e a kétnyelvű gyerekek, vagy épp ellenkezőleg? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek - és ha igen, szándékosan vagy véletlenül? Ritka dolog-e a többnyelvűség? Végül, de nem utolsósorban: mi köze mindehhez a Fülöp-szigeteki Megasztár nyerítő transzvesztitájának? 

A legelterjedtebb nyelvvel kapcsolatos tévhiteket cáfoló sorozatunkban ezúttal a többnyelvűségről lesz szó. Lassabban fejlődnek-e a gyerekek kétnyelvű környezetben? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek? Miért érdekes a Fülöp-szigeteki Megasztár?

Svéd és finn felirat egy svédországi bútoráruházon (Forrás: Wikimedia commons)

 A de viszonttól ki szokás borulni. Van, aki viszket tőle, allergiás rá, van, akinek a fülét sérti. „Vagy de, vagy viszont!” – szoktuk hallani az intelmet, ha esetleg kimondanánk. Úgy tűnik, a tiltás ellenére használatban marad, bár a nyelvművelők és a tanárok keltette hátszél nélkül valószínűleg észre se venné

A de viszont többek szerint logikátlan: aki kimondja, a magyar nyelv alapvető szabályai és a logika ellen vét. Rendszerint azt hozzák fel ellene, hogy felesleges két azonos funkciójú kötőszót egymás után tenni.

Ha de-t mondasz, megbánod, ha viszontot, azt is megbánod (Forrás: Wikimedia commons)

A nyelvhasználók már csak ilyenek: évszázadok óta írnak le és mondanak ki felesleges szavakat logikátlanul. Persze a de viszont csak hatvan éve számít hibának, így a régi szerzők felmentve érezhetik magukat.

Mitől lesz egyszer csak beszédtéma egy csendesen éldegélő nyelvi elem? A de viszont esete egy kis divattörténet a nyelvhelyességi szabályok világából.

 A cseroki írás nemcsak a jeleinek változatossága és szépsége miatt különleges, hanem többek között azért is, mert ez az egyetlen modern eset, hogy egy írástudatlan nép – pontosabban a cseroki nemzet egyetlen tagja – saját független írásmódot hozott létre.

Az Apple olyan szoftvereket dolgozott ki – a cseroki törzzsel közösen – amelyek támogatják a cseroki írást. De hát mivel írják a cseroki nyelvet? Nem latin betűkkel, mint a legtöbb amerikai indián nyelvet? A válasz az, hogy a cseroki nyelvnek saját szótagírása van, melynek érdekfeszítő történetéhez a 19. század elejére kell visszamennünk.

Sequoyah és neve a saját maga által kidolgozott jelekkel. (Forrás: wikimedia commons)

Martonyi János külügyminiszter január 26-án azt nyilatkozta a Financial Times újságírójának, Peter Spiegel-nek, hogy a német kormány visszavonta a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Tette ezt egy olyan interjúban, ami teljes egészében a médiatörvényről szólt.

Ennek ellenére, a német nagykövetség (Berlinnel egyeztetve) azt a tájékoztatást adta a Nyelv és Tudomány portálnak, hogy az általuk kritizált pontokra a mai napig nem kaptak megnyugtató választ.

Kérdés, mi történt valójában? Miért beszélt mellé Martonyi? Mire gondolhatott, amikor ezt nyilatkozta a tekintélyes londoni lapnak? A minisztérium sajtóosztálya a mai napig nem reagált érdemben a portál kérdéseire.

A teljes cikk a nyest.hu-n

 Milyen nyelven beszélnek a zsidók, és milyen nyelven beszélt Jézus – már ha zsidó volt egyáltalán? Mit tudunk meg a korban beszélt nyelvekről az evangéliumokból, és mit mondhatunk Jézus nyelvéről a korra vonatkozó egyéb információk alapján? 

András nevű olvasónk inkább történelmi, mint nyelvészeti kérdésnek tartja problémáját, mellyel hozzánk fordult:

Millais: Krisztus a szülői házban (Forrás: Wikimedia commons)

Szóval amit tudok:

• a zsidók héberül beszélnek
• Jézus zsidó volt
• Jézus arámiul beszélt

Én itt ellentmondást látok, a Wikipedia sem segített feloldani. Ti tudnátok segíteni?

Természetesen tudunk!

 Elindult a Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat. Kornai András szegedi előadása nyelvtechnológiai alkalmazások elméleti alapját, működési mechanizmusait mutatja be az információelmélettől a mai modern nyelvelméletekig.

„Kétszer agy, aki gyorsan agy”

A ME2.0 január 15-én szombat este kezdődött el Barabási Albert-László előadásával, amelyben a kutató az emberi viselkedés kiszámíthatóságával, illetve az ennek vizsgálatára (is) használható olyan módszerekkel foglalkozott, amelyek bármely komplex rendszer tanulmányozására alkalmasak lehetnek. A következő két előadás a lelki egészségről, illetve a Föld nyersanyag-tartalékairól szólt, február 4-én, pénteken este pedig Falus András előadását hallgathatjuk meg az öröklődés és az életmód viszonyáról.

Ahhoz, hogy ma már mindennapi életünkben rendszeresen használjunk nyelvtechnológiai alkalmazásokat, sok feltételnek kellett teljesülnie. Először is szükség volt a számítógépek fejlődésére. Ha az autók úgy fejlődtek volna, ahogy a számítógépek, akkor ma egy személyautó 300 Ft-ba kerülne, és egy deci benzinnel elmenne Párizsba 10 perc alatt. A fejlődéshez továbbá szükség volt arra is, hogy a tudományos életben megváltozzon az a hagyományos hozzáállás, hogy egy vagy néhány nagyon okos ember mondja meg előírásszerűen, hogy egy adott tudományos problémára mi a megoldás, és azt hogyan kell megvalósítani.

Részletek a nyest.hu-n.

 Ismerünk finn írókat, költőket, sportolókat: nevük nem egyszer hosszú, de semmitmondó. Mégis, honnan erednek, mit jelentenek a finn vezeték- és keresztnevek? És miért nem olyan a sorrendjük, mint a magyarban? 

Roland tette fel a következő kérdést:

A finn nevekről egyszer már volt cikk a Rénhíreken,azonban az csak a helyes kiejtésről írt. De vajon mit jelenthetnek a finn vezetéknevekben az olyan jellegzetes végződések, mint a  -nen,-saari vagy -maki (azt az egyet tudom,hogy a -poika fiat,fiút jelent ) ? Mik a leggyakoribb finn vezetéknevek és mi lehet a jelentésük (mint pl: a magyarban gyakori Kovács,Szabó,Tót(h),Nagy,Varga,stb. nevek),ill. milyen szokások voltak a finn családnevek képzésénél ? Mikortól datálható a finneknél a vezetéknév megjelenése ? Mi lehet a magyarázat arra,hogy a finneknél is (mint minden európai népnél,minket kivéve) a keresztnév megelőzi a vezetéknevet (talán svéd hatás ?) ? A svéd eredetű neveket a finn vagy a svéd kiejtésnek megfelelően kell-e kiejteni ? Milyen jellegzetesen finn keresztnevek vannak (tkp. amik nem bibliai vagy idegen eredetűek,hanem finn szavakból vagy kifejezésekből származnak,mint pl. a magyaroknál az Előd,Álmos,Hajnal(ka),Piroska,stb.) ?

Megpróbálunk sorra mindenre választ adni.

Fű Pali (Paavo Nurmi) (Forrás: Wikimedia commons)

Az átlagos nyelvhasználónak is felkeltheti a figyelmét egy olyan mondat, mint például „A fiú bement a házban”; s ha már észrevette, bizonyosan alkot is róla ítéletet. Vagy egyszeri, véletlen nyelvbotlásnak gondolja, vagy egyenesen hibázásnak tekinti. A nyelvész azonban másként látja. A hiperkorrekció vagy túlhelyesbítés természetes nyelvi jelenség.

Bár a jelenség elnevezése kevéssé ismert – hiperkorrekció, magyarra fordítva túlhelyesbítés –, maga a jelenség nagyon is hétköznapi és gyakran előfordul. Biztosan hallottunk, vagy magunk is produkáltunk a következőkhöz hasonló szerkezeteket, mondatokat: A fiú bement a házban; Ne szorítja meg annyira a kötést!, A tető teljesen beázott az esővégett.

Pont olyan, mint a túlkormányzás (Forrás: Wikimedia commons)

Galicia Spanyolországban, Galícia Ukrajna és Lengyelország határvidékén található. De minek köszönhetően hasonlít a két tájegység neve, és miből ered a különbség?

Eleve nehéz kideríteni, hogy a két tájegység elnevezése különböző. Olyan mértékadó források, mint például a Helyesírási kéziszótár vagy az Osiris Helyesírás, kizárólag a Galícia alakot tartalmazzák: az előbbi minden kommentár nélkül, az utóbbi viszont megjegyzi, hogy a más néven Halicsnak nevezett tájegységről van szó. Ellenben Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című művében a spanyolországi tájegység rövid, a Kelet-Európai hosszú i-vel szerepel. Ezt a művet nyugodtan tekinthetjük irányadónak, bár az nem világos, Kiss mire alapozza a különbségtételt.

Galícia (a 19. század első felében) (Forrás: Wikimedia commons)

 Az egyes nyelvek rajongói hajlamosak presztízskérdést csinálni az olyan ügyekből, hogy melyik nyelvnek van régebbi nyelvemléke, vagy egy-egy nyelvemlék tulajdonképpen melyik nyelv történetének dokumentuma. Nem csoda, ha a spanyolok sem örülnek, ha megkérdőjelezzük első nyelvemlékük spanyolságát.

A szakirodalomban azt olvashatjuk, hogy az első spanyol nyelvemlékek a 10. században keletkezett ún. Glosas Emilianenses (San Millán-i glosszák), melyeket a mai La Rioja tartományban lévő San Millán de la Cogolla falucska kolostorában találtak. A latin nyelvű kódexben népnyelven írt megjegyzések és szómagyarázatok állnak. Ekkor már a hispániai beszélők külön tanulás nélkül nem értették meg a klasszikus latin szövegeket, ezért volt szükség a fordításra. A bökkenő csak az, hogy a glosszák aragóniai-navarrai nyelvjárásban íródtak, azaz nyelvük nem kasztíliai, tehát nem spanyol. De miért is nem?

Glosas Emilianenses (Forrás: Wikimedia commons)